Más néven
C. difficile
C. diff. toxin
Hivatalos név
Clostridium difficile toxin
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 17.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat a Clostridium difficile által termelt toxin kimutatására szolgál.
 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Hasi fájdalmakkal, lázzal járó többnapos hasmenés esetén, és/vagy antibiotikumos kezelést követő émelygés, hányinger esetén kérhetik a vizsgálatot.

Milyen mintára van szükség?

Friss székletmintára van szükség, amely nem szennyeződött vizelettel vagy vízzel.
 

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A vizsgálattal a Clostridium difficile A és B toxinját lehet kimutatni friss vagy fagyasztott székletmintából. A Clostridium difficile egy olyan baktériumfajta, amely az egészséges gyermekek mintegy 70%-nak, az egészséges felnőttek kb. 5%-nak a bélrendszerében is megtalálható. Azon baktériumok közé sorolható, amelyek a vastagbél úgynevezett normál flóráját alkotják. Ha valamilyen okból, pl. szélesspektrumú antibiotikummal történt kezelés hatására a többi baktérium szaporodása lelassul, a C. difficile képes túlnőni őket, és ezzel felborítani a bélflóra egyensúlyát. A C. difficile baktériumok kb. háromnegyed része két toxint, A és a B toxint termel. A túlszaporodás és a toxintermelés együttesen tartós, intenzív hasmenést okoz, amely a vastagbél súlyos gyulladásához, colitishez vezet.
A C. difficile a fő oka a főleg kórházakban tapasztalható, antibiotikum-kezelést követő hasmenéses állapotnak is. Egyes felmérések szerint ez a különböző megbetegedésekre antibiotikumot kapottak mintegy 20%-át érinti. Bár a gyermekek többsége hordozza a C. difficile baktériumot, köztük általában nem okoz hasmenést. A hasmenéses állapot kockázata a korral nő. Különösen azoknál lép fel nagy valószínűséggel, akik legyengült immunrendszerrel rendelkeznek, egyébként is bélpanaszuk van, korábban már átestek C. difficile okozta megbetegedésen, gyomor-bélrendszert érintő műtéten vagy kemoterápiás kezelésen. Az esetek nagy részében (kb. 80%) azonban a C. difficile okozta heveny hasmenés azoknál lép fel, akik többnapos antibiotikum-kúrát folytattak. Az is előfordulhat, hogy a tünetek akár hetekkel a kúra befejezése után jelentkeznek.
A C. difficile okozta hasmenés és a colitis súlyossága széles skálán változhat. A tünetek közé tartozhat a gyakori székletürítés, a hasi fájdalmak és görcsök megjelenése, émelygés, láz, kiszáradás és gyengeség. A páciens székletében vér, nyák, gennysejtek jelenhetnek meg, a vérben pedig megnő a gyulladásra jellemző fehérvérsejtek száma. Az esetek nagy részében a bélrendszer normál flórája egy idő után magától újra kialakul, így ezek a páciensek nem igényelnek külön kezelést. Az esetek kb. 20%-ában ez nem következik be, vagy emelkedő toxin szinttel járó visszaesés következik be. Ezeknél a pácienseknél speciális antibiotikum kezelést alkalmaznak.

Hogyan történik a mintavétel?
A friss székletet steril tartályba kell gyűjteni. A széklethez nem keveredhet vizelet vagy víz. A székletmintát egy órán belül el kell juttatni a laboratóriumba. Amennyiben ez nem lehetséges, a székletet hűtőszekrényben vagy fagyasztóban kell tárolni, de ekkor is minél hamarabb el kell juttatni a laboratóriumba. A tartály címkéjén fel kell tüntetni a páciens nevén kívül a székletminta gyűjtésének dátumát és időpontját is.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

 

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A Clostridium difficile toxin vizsgálat azt mutatja ki, hogy az antibiotikumos kezelést követő hasmenést illetve colitist a C. difficile okozta-e. A vizsgálatot akkor is kérheti az orvos, ha a C. difficile ellen irányuló kezelés eredményességéről vagy az esetleges visszaesésről kíván meggyőződni. A C. difficile kimutatása székletmintából történő bakteriális tenyésztéssel is elvégezhető, ez azonban több napot is igénybe vesz, és ezt követően lehet csak elvégezni a toxin kimutatására vonatkozó vizsgálatot.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A C. difficile toxin vizsgálatot általában akkor kéri az orvos, ha a kórházban lévő páciensnél az antibiotikumos kezelés során, vagy azt követően, illetve gyomor-bél műtétek után gyakori székletürítés, hasi fájdalom, láz, és/vagy hányinger figyelhető meg. Járóbetegek esetében azoknál kérheti az orvos a vizsgálatot, akiknél a fenti tünetek az antibiotikum kezelést követő6-8 héten, kemoterápia esetén a kezelést követő néhány napon belül fellépnek, vagy a páciensnek olyan krónikus gyomor-bélrendszeri panaszai vannak, amely alapján felmerül a C. difficile fertőzés lehetősége. A C. difficile toxin kimutatását akkor is kérheti az orvos, ha a hasmenéses székletben nagyszámú gennysejt és/vagy vér jelenik meg, és ennek okára nem sikerül más magyarázatot (pl. paraziták, egyéb kórokozó baktériumok jelenléte) adni.
Az antibiotikumos kúrához köthető hasmenés vagy colitis tünetei a kezelést követően kiújulhatnak. Ekkor is kérheti az orvos a vizsgálatot a C. difficile toxin jelenlétének megerősítésére.

Mit jelent az eredmény?
Ha a C. difficile toxin vizsgálat eredménye pozitív, nagyon valószínű, hogy a páciens hasmenését és egyéb tüneteit a toxint termelő C. difficile baktérium túlszaporodása okozta. Alkalmanként álpozitív eredmény is előfordul, ha a székletminta erősen, szemmel láthatóan véres.
Ha az eredmény negatív, de a tünetek folytatódnak, a vizsgálatot újabb székletmintával meg kell ismételni. Az álnegatív eredmény egyik magyarázata lehet, hogy a toxin kimutatására irányuló vizsgálatok nem 100%-osak, így első alkalommal előfordulhat, hogy a toxint nem sikerül kimutatni. A negatív eredmény másik oka a toxin hőérzékenységében kereshető: szobahőmérsékleten is képes lebomlani. Ezért a negatív eredményt a nem megfelelő mintagyűjtés, vagy a késedelmes mintafeldolgozás is okozhatja.
A negatív eredmény ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a hasmenést és a többi tünetet valamilyen a C. difficilén kívüli tényező okozza.

Mit kell még tudnom?
A Clostridium difficilet sok más baktériumhoz hasonlóan ki lehet tenyészteni és izolálni lehet a székletből, de ez nem ad felvilágosítást arról, hogy a kitenyésztett törzs termel-e toxint. A tenyésztés arra sem ad választ, hogy a kitenyésztett C. difficile a normál bélflóra tagjaként, vagy mint túlszaporodott baktérium van jelen.
Endoszkópos eljárással diagnosztizálható a C. difficile okozta colitis. Ehhez specialistára (gasztroenterológusra) van szükség, aki azon túl, hogy megfigyeli a bélnyálkahártya elváltozásait, mintát is vehet szövettani feldolgozásra.

Gyakori kérdések

Mi okozhat még hasmenést?
Hasmenést több tényező is okozhat. Származhat kórokozó baktériumtól, vírus-fertőzéstől, parazitától, táplálék-allergiától, bizonyos gyógyszerektől, krónikus bélrendellenességektől (pl. irritábilis colon szindróma), vagy felszívódási zavaroktól (pl. coeliakia), de hasmenést okozhat a pszichológiai stressz is.

2. Miért van szükség friss székletmintára?
A vizsgálathoz azért kell friss székletminta, mert a C. difficile toxinja egy-két óra alatt lebomlik, így a vizsgálat eredménye könnyen álnegatív lehet.

3. Miért nem szabad C. difficile okozta hasmenés esetén hasmenés elleni gyógyszert szedni?
A hasmenés elleni gyógyszerek lelassítják a salakanyagok mozgását a bélben, ezáltal megnő az az idő, amíg a toxin a bélrendszerrel érintkezik, így nő a gyulladás és a szöveti károsodás lehetősége is.

4. Újrafertőződhet az, aki átesett már C. difficile fertőzésen?
Igen, azonban ha rövid időn belüli ismétlődnek a tünetek, akkor nem újrafertőzésről, hanem a C. difficile túlszaporodásáról és toxin-túltermeléséről lehet szó, mivel a normál bélflórának még nem volt ideje kialakulni. Aki már átesett C. difficile okozta hasmenésen, annak nagyobb az esélye, hogy egy következő antibiotikum-kúra után ismét kialakuljon a betegség.

5. Vannak olyan antibiotikumok, amelyek szedése után nagyobb valószínűséggel alakul ki hasmenés?
Mivel az antibiotikumok képesek megváltoztatni a normál bélflórát, ezért szinte mindegyik antibiotikumos kezelést követően felléphet hasmenés. Az úgynevezett széles-spektrumú antibiotikumok egyszerre sokféle baktérium kiirtására képesek, ezért megnő a lehetősége a C. difficile túlszaporodásának és a toxin túltermelésének.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe