Segít különbséget tenni a hasnyálmirigyrák és az epevezetékrák, valamint egyéb állapotok között; jó a hasnyálmirigyrák terápiájára adott válasz monitorozására, valamint a rák kiújulásának a megfigyelésére.
CA 19-9 (Cancer antigén 19-9)
Amikor az orvos azt gyanítja, hogy a páciensnek hasnyálmirigyrákja van, valamint a hasnyálmirigyrák kezelése, illetve követése alatt.
Az alkar vénájából vett vérre. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
Nincs teendő.
-
Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A CA 19-9 nem elég érzékeny és specifikus ahhoz, hogy rákszűrésre használják. A fő alkalmazása tumormarkerként történik. A CA 19-9 segít megkülönböztetni a hasnyálmirigy- és az epevezetékrákot más nem rákos állapotoktól, pl. a hasnyálmirigy-gyulladástól. Jól alkalmazható a páciens hasnyálmirigyrákjának kezelésekor a hatásosság monitorozásában. Továbbá segít megfigyelni a hasnyálmirigyrák kiújulását.
A CA 19-9-tesztet csak akkor lehet alkalmazni markerként, ha a ráksejtek emelkedett mennyiségben termelik. Ha a CA 19-9 kezdetben nem emelkedett, akkor általában később sem lehet használni markerként. -
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A CA 19-9-et rendszerint más vizsgálatokkal (pl. carcinoembryonalis antigénnel (CEA-val), bilirubinnal és/vagy a májpanellel) együtt kérik, amikor a betegnek hasnyálmirigyrákra utaló tünetei (hasi fájdalom, hányinger, súlyvesztés és sárgaság) vannak.Ha a CA 19-9 szintje már a terápia kezdetekor is emelkedett, alkalmazható a daganat kezelése alatt a terápiára adott válasz monitorozására. Ha a kezelést követően a CA 19-9 egy adott szintről fokozatosan emelkedik, felveti a rák kiújulásának veszélyét.
-
Mit jelent az eredmény?
Tudni kell, hogy a CA 19-9 kis mennyiségét az egészséges emberek egy részében is ki lehet mutatni, és néhány, a májat vagy a hasnyálmirigyet érintő betegség is okozhat átmeneti emelkedést.
A CA 19-9 szintje hasnyálmirigy- vagy egyéb rák esetén és többféle megbetegedésben is emelkedett lehet. A CA 19-9 legmagasabb szintje a hasnyálmirigy kivezetőjáratának rákja esetén mérhető. Ez a rák a hasnyálmirigy szövetében alakul ki, amely a táplálékot emésztő enzimeket is termeli, valamint a vezetékben, amely szállítja ezeket az enzimeket a vékonybélbe. Ebben a szövetben alakul ki a hasnyálmirigyrákok 95%-a.
A CA 19-9 sorozatos mérése a kezelés alatt és azt követően lehet hasznos. A CA 19-9 koncentrációjának emelkedéséből vagy csökkenéséből a kezelőorvos következtethet arra, hogy a kezelés kellően hatékony-e, vagy hogy a sebészeti beavatkozással sikerült-e a teljes daganatot eltávolítani. A CA 19-9 monitorozásával felismerhető, ha a rák a kezelést követően ismét aktiválódik.
-
Mit kell még tudnom?
-
Az orvosom miért nem szűr engem CA 19-9-re?
-
Milyen más vizsgálatokat fog az orvosom kérni a CA 19-9-cel együtt?
A kezelőorvos a CA 19-9 mellett kérhet egy CT-t (komputertomográfiát), egy ultrahangot és ERCP-t (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát (egy olyan eljárást, amelynél egy kis megvilágított csövet vezetnek a szájon és a gyomron át a vékonybélbe), és/vagy egy biopsziát (szöveti kimetszést), amelynél mikroszkópos vizsgálattal keresik a ráksejteket a szövetben.
-
Mi a fő rizikófaktora a hasnyálmirigyráknak?
Az orvosok nem ismerik még, hogy mi a fő oka a hasnyálmirigyrák kialakulásának. A már ismert rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, az életkor (leggyakrabban 50 év felett fordul elő), a nem (a férfiaknál nagyobb a valószínűsége, mint nőknél), a családi kórelőzmény, a cukorbetegség, a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, és egyes foglalkozási ártalmak (bizonyos vegyszerekkel és festékekkel való rendszeres érintkezés).