Más néven
Parciális Trombloplasztin Idő
PTI
APTI
Hivatalos név
Aktivált Parciális Trombloplasztin Idő
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
26.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Vérzéses vagy trombotikus esemény tanulmányozására. Műtéti beavatkozások előtt segíti a fokozott vérzés kockázatának becslését.  A véralvadásgátló heparinterápia nyomonkövetésére.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor tisztázatlan vérzés vagy véralvadás következik be. Véralvadásgátló heparinterápia alatt. Időnként műtét előtti szűrések részeként. 

Milyen mintára van szükség?

Könyökhajlati vénából vett vérmintára.

A meghatározáshoz vérplazmára van szükség. Ez úgy nyerhető, hogy a vérmintánál meg kell akadályozni a bealvadást, ezért a vért citrátot tartalmazó (kék kupakos) csőbe veszik le. A levételt követően a csőben lévő vért azonnal alaposan át kell forgatni (nem összerázni!), hogy az alvadásgátló hatása érvényesüljön!

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

Mit vizsgálunk? Az aktivált parciális tromboplasztinidő (APTI, gyakran PTI) meghatározása a belső és a közös véralvadási kaszkádutak működőképességét méri. A szervezet a véralvadási kaszkádot használja arra, hogy vérrögöket képezzen a vérerek vagy a szövetek sérülésének betapasztására, hogy elkerülje a további vérveszteséget, és időt adjon a sérült területek begyógyulására. A kaszkád a véralvadási faktorok csoportjából áll. Ezek a fehérjék sorozatban aktiválódnak akár a külső (szövettel összefüggő) vagy akár a belső (vérérrel összefüggő) úton. Ezután a két út egy közös útban egyesül, és egy stabil vérrög képződésével hajtják végre feladatukat. Ennek a három útnak együtt kell működnie, amikor valaki vérezni kezd.
A normál alvadékképzéshez a véralvadási kaszkád mindegyik komponensének megfelelően kell működnie, és elegendő mennyiségben kell jelen lennie. Ha egy vagy több faktor öröklött vagy szerzett hiánya áll fenn, vagy ha a faktorok abnormálisan működnek, akkor a stabil alvadékképződés gátolt lesz és fokozott vérzés és/vagy alvadás fordulhat elő.

Az APTI teszt azt az időt méri (másodpercben), amennyi az alvadásig eltelik, amikor egy kémcsőben hozzáadják a reagenseket a plazmához (a vér folyékony, sejtmentes része).

Hogyan történik a mintavétel?
A vérmintát könyökhajlati vénába szúrt tűvel veszik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    Az APTI-meghatározást akkor alkalmazzák, amikor valakinek tisztázatlan eredetű vérzése vagy véralvadása van. Egy vérzéses vagy trombotikus esemény okának kutatásakor a PI-teszttel együtt (amely a alvadási kaszkádok külső útját vizsgálja) az APTI-t is gyakran alkalmazzák mint kiindulási pontot. Gyakran alkalmazzák ismétlődő vetéléseknél, amelyek sűrűn társulnak antikardiolipin és foszfolipid ellenanyagokkal. Bár számos tanulmány kimutatta, hogy nem alkalmasak erre a célra, mégis az APTI és a PI tesztet alkalmazzák időnként a vérzékenységi hajlamok műtét előtti szűrésénél. 

    Az APTI-t alkalmazzák véralvadásgátló heparinterápia, valamint egyéb terápiás véralvadásgátlók, mint a hirudin vagy az argatroban monitorozására is. Ezek az alternatív szerek akkor alkalmazhatók, ha a páciensnek heparin által kiváltott thrombocytopeniája van, amely csökkent vérlemezkeszámot jelent.

    Ha az APTI megnyúlt, és az ok nem a heparin szennyezettségének vagy más preanalitikai problémának mint pl. nem elegendő vagy megalvadt a vérminta tudható be, akkor az APTI-t egy keveréses vizsgálatnak kell követnie, hogy ellenőrizzék a lehetséges faktorhiányokat vagy gátló tényezőket. A keverés az a folyamat, ahol a beteg plazmáját összekeverik gyűjtött normál plazmával (a kevert vér olyan különböző donoroktól származik, akiknek az összes alvadási faktora normál mennyiségű). Ha a páciensnek faktorhiánya van, akkor ezt keverve a gyűjtött normál plazmával, a hiányzó faktorok elegendő mennyiségben lesznek jelen, hogy az APTI-t korrigálják az alvadás a normál időn belül megtörténik. Ha korrigálja, akkor további alvadásifaktor-teszteket végeznek el, hogy meghatározzák a hiányzó faktorokat. Ha nem korrigálja, akkor az APTI megnyúlása specifikus vagy nem specifikus gátló tényezőknek tudható be. További teszteket kell elvégezni, hogy ellenőrizzék a specifikus faktor elleni ellenanyagokat, és hogy azonosítsák az olyan nem specifikus ellenanyagokat, mint pl. a lupus és az antikardiolipin ellenanyagok.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az APTI kérhető más teszttel együtt, mint pl. a PI teszt, amikor a betegnél tisztázatlan vérzés vagy zúzódás, tromboembólia figyelhető meg. Olyan akut állapotban is kérhető, mint a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), amely mind vérzést, mind az alvadási faktorok gyors felhasználódását jelenti, és egyszerre jár vérzéssel és mikrotrombus-képződéssel. Kérhető valamilyen májbetegség okozta krónikus állapot esetén is. Amikor egy betegnél thrombotikus esemény vagy ismétlődő vetélés fordul elő, akkor az APTI kérhető, mint a lupus vagy az antikardiolipin ellenanyagok kimutatásának része.

    Kérhető a vérzékenységi tendenciák műtét előtti felmérésének részeként, különösen, ha a műtéti beavatkozás fokozott vérveszteségi kockázattal jár, és/vagy ha a betegnek olyan vérzéses klinikai anamnézise van, mint pl. orrvérzés vagy zúzódások, amely utalhat öröklött vagy szerzett faktorhiányra vagy szerzett gátló tényező jelenlétére.

    Amikor a beteg intravénás (IV) vagy injekciós heparinterápia alatt áll, akkor rendszeres időközönként APTI-vizsgálatot végeznek, hogy a véralvadásgátlás szintjét nyomon kövessék. Ha valakinél a heparinterápiáról hosszú időtartamú Syncumar- vagy Warfarin-terápiára váltanak, a kétfajta alvadásgátló kezelés átfedi egymást, és mind az APTI-t, mind a PI-t monitorozzák mindaddig, amíg a beteg nem stabilizálódik.

  • Mit jelent az eredmény?

    A normál APTI normál alvadási funkciót tükröz, de enyhébb egyedi faktorhiányok mégis előfordulhatnak. Ezek addig nem jelennek meg az APTI-ben, amíg azok szintje a normál érték 30-40%-ára nem csökken. Jelen lehetnek olyan lupus-ellenanyagok (LA) is, amelyek nem nyújtják meg a szokásos APTI-eredményt. Ha lupus-ellenanyagot gyanítanak, akkor az LA-érzékeny APTI használható ennek tesztelésére. A megnyúlt APTI azt jelenti, hogy az alvadás a vártnál hosszabb idő alatt történik meg, és ezt különböző faktorok okozhatják (lásd az alábbi listát).

    Gyakran ez azt sugallja, hogy alvadásifaktor-hiány vagy nem specifikus gátló tényező van jelen, amely befolyásolja a szervezet alvadási képességét. Az alvadásifaktor-hiány lehet szerzett vagy öröklött. Számos faktor K-vitamin-függő. Ha a páciensnek májbetegsége vagy ritkábban K-vitamin-hiánya van, akkor egy vagy több faktor hiánya lehet jelen. Az öröklött faktorhiányok érinthetik a mennyiséget és/vagy a termelt faktor általi funkció zavarát.

    A gátló tényezők lehetnek ellenanyagok, amelyek specifikusan bizonyos faktorok ellen irányulnak, mint pl. a VIII. faktor ellenanyagok, vagy lehetnek nem specifikus gátló tényezők, mint pl. a lupus-ellenanyagok vagy az antikardiolipin-ellenanyagok, amelyek a vérlemezkék felületén találhatók, és foszfolipidnek nevezett kémiai anyaghoz kötődnek. Mivel a foszfolipidek az alvadási folyamatban segédkeznek és mivel az APTI teszt reagens (a teszt kivitelezésében alkalmazott kémiai anyagok) foszfolipideket tartalmaz, az ilyen ellenanyagok megnyújthatják az APTI-t, még akkor is, ha vérzés helyett általában thrombózishoz társulnak. 

    A heparin bevitele szintén megnyújthatja az APTI-t, akár az antikoaguláns-terápia részeként, akár mint szennyező anyag. A heparin egy olyan gyógyszer, amelyet intravénásan (IV) adnak, és a thromboembóliát (a vérereket blokkoló vérrögök) kezelik vele. Ha terápiás dózisban adják, akkor monitorozni kell, mert túl sok heparin adásakor a beteg erősen vérezni fog, túl kevés esetében pedig a páciensben továbbra is vérrög fog képződni. Az APTI-t alkalmazzák a heparinterápia és esetenként más terápiás véralvadásgátló, mint pl. a hirudin vagy az argatroban monitorozására is.

    Csökkent APTI-t eredményezhet, ha a VII. alvadási faktor szintje emelkedett. Ez történhet akut fázis reakciók alatt ez olyan állapot, amelyet akut szöveti gyulladások vagy traumák okoznak. Ez általában átmeneti elváltozás, amelyet az APTI nem követ nyomon. Amikor az akut fázis reakció megszűnik, az APTI visszatér a normál szintre.

    Megnyúlt APTI-t okozhat:

    1. Preanalitikai probléma. Ezen belül:
      • Nem elegendő minta: megfelelő mennyiségű vért kell venni. A vér/alvadásgátló aránynak 9:1-nek kell lennie.
      • Magas vagy alacsony hematokritszintű páciensnél szintén megváltozott APTI-eredményt észlelhetünk.
      • Heparinkontamináció: Ez az egyik leggyakoribb probléma – különösen, ha a vérmintát olyan intravénás csőből (kanülből) veszik, amelyet a bealvadás ellen heparinnal mosnak át. 
      • Alvadt vérminta: az alvadási folyamat során néhány faktor már felhasználódott.
    2. Öröklött vagy szerzett faktorhiányok: Némelyik faktor hiánya vérzést okoz, mások kontakt faktorok megnyújtják az APTI-t, de nem okoznak vérzést, és kisebb klinikai jelentőséggel bírnak. A faktorhiánynak betudható megnyújtott APTI-k rendszerint korrigálódnak, miután azokat összekeverik a gyűjtött normál plazmával.
    3. Olyan nem specifikus gátlótényező, mint a lupus antikoaguláns (LA): Ha az LA megnyújtja az APTI-t vagy az LA érzékeny APTI-t, akkor ez nem korrigálható a normál plazmával történő keveréssel, de korrigálható, ha feleslegben többlet mennyiségű foszfolipidet adunk a mintához.
    4. Egyéb specifikus gátlótényezők: Bár ilyen kevés van, ezek az ellenanyagok bizonyos faktorok ellen jönnek létre. Kialakulhatnak egyes vérzékenységi rendellenességgel rendelkező betegekben, akik faktorpótlásban részesülnek (ilyen a VIII. faktor, amelyet a hemofília kezelésére alkalmaznak), vagy spontán, mint autoantitest. A specifikus gátló tényező megnyújtja az APTI-t, de keveréssel nem korrigálható.
    5. Véralvadásgátló heparinterápia (a célérték APTI 1,5-2-szer magasabb legyen, mint a beteg kezelés előtti szintje).
    6. Syncumar/Warfarin véralvadásgátló terápia. Az APTI-t nem alkalmazzák Syncumar-terápia monitorozására, bár értékét a terápia befolyásolhatja.
    7. Megnyúlt APTI-szint tapasztalható leukémiában, és Von Willebrand- betegségben is. 
  • Mit kell még tudnom?

    Ha egyszer a heparinkezelés elkezdődött, akkor a kóros APTI laboratóriumi értékelése bonyolult. Gyakran, amikor a páciensnél megmagyarázhatatlan eredetű vérzés vagy alvadás jelentkezik, a kezelés elkezdése előtt APTI-vizsgálatot rendelnek más vérzési és hiperkoagulációs tesztekkel együtt. Ha ez nem megoldható, akkor bizonyos vizsgálatok elvégzésével várni kell, amíg a fennálló akut állapot javulást mutat.

    Egyéb, az APTI-vel együtt elvégezhető meghatározások:

    • vérlemezkeszám meghatározása (a heparinterápia monitorozására használható, hogy azonnal ki tudják mutatni a heparin indukálta thrombocytopeniát; a vérlemezkék számának csökkenését)
    • trombinidő meghatározása (segíti a heparinszennyeződés kizárását)
    • fibrinogénszint meghatározása (ezt azért végzik, hogy kizárják a hypofibrinogenaemiát, mint az APTI megnyúlásának okát).
Gyakori kérdések

1. Mindig alkalmazzák az APTI-t a heparinterápia monitorozására?

Számos esetben nem. 1.) Amikor nagyon nagy dózisú heparint adnak a betegnek, mint ahogy az nyílt szívműtétek esetében előfordul, az APTI elveszíti az érzékenységét nem alvad a vér. Ennél az intenzív alvadásgátlásnál az APTI helyett az Aktivált Alvadási Időt (ACT) alkalmazzák monitorozási eszközként. 2) Más kezelési eljárásoknál (mint a mélyvénás thrombózisok megelőzése) LMWH-t (alacsony molekulasúlyú heparin) alkalmaznak, amely a heparin gyorsan ható formája, és általában nem igényel monitorozást.

2. Kell-e mindenkinek az APTI-jét ellenőrizni?

Ez általában nem szükséges. Az APTI-t nem szükséges általános rutinszűrésre használni. Akkor rendelik, ha valakinek abnormális vérzési vagy alvadási tünetei vannak. Általában a tünetmentes pácienseket nem szűrik a műtéti beavatkozás előtt, csak akkor, ha orvosuk úgy véli, hogy szükséges felmérni a beavatkozás során előfordulható jelentős vérzés kockázatát.

3. Hogyan tudom az APTI-met megváltoztatni?

Az APTI nem az a dolog, amelyet életmód-változtatással meg tud változtatni (kivéve persze, ha K-vitamin-indukált faktorhiánya van). Ez az Ön véralvadási rendszerének épségét tükrözi.  Ha szerzett faktorhiány miatt az APTI megnyúlik, akkor, mint az alábbi esetekben, az eredmény kezelés révén közel normál szintre hozható. Ha a megnyúlás egy ideiglenes vagy akut állapot miatt következett be, akkor rövid időn belül magától vissza fog a normál szintre térni.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe