Hivatalos név
Antitest vizsgálatok
A cikk utoljára módosult:
15.01.2018.
Mik ezek?

Az antitestek a szervezet immunrendszerének részét képezik. Felépítésüket illetően immunglobulin fehérjék, amelyek segítenek megvédeni a szervezetet a mikroszkópos behatolóktól, például a vírusoktól, baktériumoktól, a szervezetre ártalmas molekuláktól, mérgektől.
Az immunglobulinok összesen 5 különböző osztályba sorolhatók: IgM, IgG, IgE, IgA és IgD. A három leggyakrabban vizsgált antitest közé tartozik az IgM molekula, amelyik a fertőzés korai fázisában termelődik, az IgG molekula, amelyik kissé később termelődik, de akár évtizedekig a vérkeringésben maradhat, és az IgE molekula, amelynek termelődése elsősorban az allergiákkal hozható összefüggésbe.

Mindegyik antitest speciális. Azért termelődik, hogy felismerjen egy specifikus kémiai szerkezetet a behatoló sejten vagy részecskén. Ezt a célszerkezetet antigénnek nevezik. Ha egyszer az antitest az antigénhez kapcsolódik, zászlóként mutatkozik az immunrendszer többi komponense számára, és így a megsemmisítés céljává válik.

Ha valaki első alkalommal találkozik egy bizonyos antigénnel, az immunrendszernek két hetébe is telhet, amíg az első minta antitestet (elsődlegesen IgM-t a fertőzés ezen korai szakaszában)megfelelő mennyiségben meg tudja termelni, és képes legyen a kezdődő fertőzést visszaverni. Ahogy elmúlik a közvetlen veszély, a szervezet eltárolja a minta antitestet valamint egy kis mennyiséget annak másolataiból (IgM és IgG keveréket). Ez a kis mennyiség, amely segít a szervezetnek „emlékezni” az antigénre, meghatározható a vérbőlvagy más testfolyadékokból (pl. a liquorból) mint IgG antitest titer (szint). Amikor a legközelebbi alkalommal a szervezet ugyanazon antigénnel találkozik, akkor sokkal erősebben és gyorsabban tud válaszolni, vagyis ekkor már nem elsősorban az IgM, hanem az IgG antitestek lesznek felelősek a védelemért.

Ilyen elv alapján működnek a védőoltások is, amelyeknek az a lényege, hogy jelentősen lerövidítik a megfelelő antitest előállításának idejét. Ezt úgy érik el, hogy olyan gyengített kórokozót vagy molekulacsoportot (általában valamilyen fehérjét) juttatnak a szervezetbe, amelyet a szervezet a kórokozóval azonos antigénként képes felismeri. A védőoltások egy biztonságos kezdő expozíciót biztosítanak azon kórokozókra, amelyek a leggyakrabban okoznak betegséget az emberekben. A védőoltások immunválaszt provokálnak a szervezetben, és az elegendő mennyiségben termelődő ellenanyag hosszútávú biztonságot (immunitást) jelent a kórokozóval szemben. Mivel az antitest mennyiség az idő múlásával csökken, a védelem fenntartásának érdekében szükség lehet emlékeztető oltás beadására - akár több évvel vagy évtízedekkel később is.
Meg kell jegyezni, hogy az antitestek nem mindig képesek megsemmisíteni a kórokozót, tipikus példa erre a HIV vagy a hepatitis C vírusa.

A megfelelő antitest létrehozásához a szervezetnek hibátlanul el kell tudni különíteni a „saját” és „nem-saját” molekulákat. Előfordul, hogy az immunrendszer IgE antitesteket termel az idegen anyagok ellen. Ezek általában nem jelentenek erős immunválaszt a kórokozókkal szemben, de a legtöbb egyénben étel, légúti vagy állati eredetű allergiákhoz vezetnek. Az immunválasz fontos tényező vérátömlesztéskor vagy szervátültetéskor is. Ilyenkor a recipiens immunrendszerét mesterségesen egy adott szintre gyengítik, hogy megakadályozzák a kapott vérrel vagy szövettel esetlegesen bejutó antigénekkel szemben létrejövő immunreakciót, ami súlyos állapothoz vagy a kapott szerv kilökődéséhez is vezethet.

Általában az immunrendszer megtanulja a saját szerv, szövet és sejt antigénjeit felismerni és figyelmen kívül hagyni, de néha tévesen idegennek ismeri fel a saját szervezetet és autoantitesteket termel ellene. Ez az autoimmunválasz egy vagy több szervet érinthet, és úgynevezett autoimmunbetegséghez vezethet.

Miért végzik ezeket a vizsgálatokat?

Az antitest(ek) meghatározását az alábbi fő okok miatt végzik:

- Fertőző vagy idegen agenssel való érintkezés kimutatására, a fertőzöttség diagnosztizálására.
- Bizonyos kórokozó elleni védettség szintjének (az immun státusznak) a megítélésére.
- Autoimmunbetegség diagnózisához.
- Vérátömlesztés alatt fellépő reakciónak vagy egy átültetett szerv kilöködésének okának kiderítésére.
Allergia diagnózisához.
- Fertőzéses vagy autoimmun folyamat követésére.

Az antitest vizsgálatokra jellemző, hogy erősen specifikusak, ezért nincs olyan vizsgálat, amely önmagában képes lenne meghatározni a különböző antitestszinteket. Az antitestek ugyanolyan egyéniek, mint az általuk célzott antigének. Az antitest vizsgálatokat vagy egyedileg, egy adott antitest féleségre, vagy csoportosasan, néhány antitest típusra kérik, a tünetektől és attól függően, hogy a kezelőorvos milyen információt akar gyűjteni. Ha egy lezajló fertőzésre gyanakszszanak, akkor pár hét különbséggel két mintát (úgynevezett acut és lábadozó mintát) küldenek a laboratóriumba, rendszerint IgM és IgG szintek meghatározására.
Allergia esetén úgynevezett allergén-specifikus (pl. parlagfű ellenes) IgE antitest szinteket határoznak meg annak kiderítésére, hogy a páciens az adott anyagra allergiás vagy sem.


Nincs „normál” antitest szint. Az emberek különböző mértékben termelik az antitesteket, és az évtízedekig tartó raktározódásuk is különböző mértékben történik. A laboratóriumi leleteken közölt eredmény nagyban függ a meghatározás módjától, míg az eredmények értékelése a vizsgált antitesttől és az adott körülményktől (betegség típusától, a kórelőzménytől, a beteg állapotától, stb.). 
Az eredményt leginkább "pozitív" illetve „kimutatható”-ként, vagy "negatív" illetve „nem-kimutatható”-ként adják meg, de megadhatják egy küszöbértéknél „nagyobb mint” formában is. Ez utóbbi forma leginkább akkor kerül közlésre, amikor valakinek a védettségét vizsgálják: a küszöbérték felett – amely kórokozó függő – "reaktív", ekkor a vizsgált személy védettnek tekinthető, vagyis „immunis”, a küszöbérték alatt "nem reaktív" illetve „nem-immunis”. Az eredményközlés egy koncentráció érték megadásával is történhet, amely - elsősorban az antitest típusától függően - jelenlegi vagy múltbeli fertőzésre utalhat. (Magas IgM és alacsony IgG közelmúltbeli fertőzést tükröz, míg egy alacsony IgM és magas IgG egy régebbit.)

Előfordul, hogy az antitest mennyiségét úgynevezett titerben adják meg. A titer alapján hozzávetőlegesen megítélhető, hogy milyen magas az antitest szintje a szervezetben. A titer a vizsgálati minta sorozatos hígítását jelenti. Az antitestnek azt a hígítási fokát adják meg eredményként, amelynél az antigén-antitest reakció még éppen megfigyelhető (még éppen pozitív). (pl. 1:40 vagy 1:320, stb.). Ezt a közlési módott különösen a virológiában és az autoimmunbetegségeknél alkalmazzák.

Az allergén-specifikus IgE antitestek vizsgálata az allergia diagnosztizálását segíti, de fontos tudni, hogy az IgE antitestek mennyisége nem szükségszerűen tükrözi az allergiás tünetek súlyosságát.

 

Akármilyen formában is adják meg az antitest vizsgálatok eredményét, a lelethez szorosan hozzátartozik az eredmények laboratóriumi véleményezése is! Ennek hiányában (pl. nem ismerve a meghatározás körülményeit) a klinikus könnyen félreértékelheti az adatokat. 

A legjobb megoldást a laboratórium és a klinikus szoros együttműködése, a rendszeres konzultáció jelenti! 

A honlapon található antitest vizsgálatok

Antitest vizsgálat

Miért vizsgálják?

Mikor, hogyan használják?

Allergia vizsgálat 

Allergia

Allergia kimutatásra

ANA (antinuclear antitest)

Autoimmun

Autoimmunbetegségek diagnózisára

Hepatitis A Vírus

Fertőzés

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára

Hepatitis B Vírus

Fertőzés vagy Védettség

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára, Védettség meghatározására

Hepatitis C Vírus

Fertőzés

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára

HIV Antitest vizsgálat

Fertőzés

Fertőzés diagnózisára

Helicobacter pylorivizsgálat (H-pylori antitest vizsgálat)

Fertőzés

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára

Lyme kór vizsgálat (Anti-borrelia burgdorferi IgM/IgG)

Fertőzés

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára

Rheumatoid Faktor

Autoimmun

Védettség meghatározására

Rubeóla vizsgálat 

Fertőzés

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára, Védettség meghatározására

Syphilis vizsgálat (VDRL, RPR, TPA)

Fertőzés

Fertőzés diagnózisára

TORCH vizsgálat(Toxoplasma, Rubeóla, CMV és HSV)

Fertőzés

Jelenlegi vagy múltbeli fertőzés diagnózisára

 

 

 

Felhasznált forrásmunkák

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázis 

www.nih.gov

Forrásmunkák:

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. 

S2
Pagana,Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic andLaboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. 

S3
Antibody titer [10 paragraphs]. AccessAtlanta.com, Illustrated Health Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.accessatlanta.com/shared/health/adam/ency/article/003333.html

S4
Magee,K. (1999 December 29). Antibodies [5 paragraphs]. Laurus Health, HealthLibrary, Illnesses and Conditions [On-line information]. Availableonline 

S5
Spengler, R. Antibody Screening Tests [28 paragraphs]. WebMDHealth, Health Guide A-Z [On-line information]. Available online 

S6
Moran,D. (2001 September 19, Updated). Antibody Titer [11 paragraphs].Healthdiscovery.com, Diseases and Conditions, Encyclopedia, MedicalTests [On-line information]. Available FTP: http://health.discovery.com/diseasesandcond/encyclopedia/1039.html

S7
Milone,M. Updated (2001 November 19, Updated). Antibody Titer [14 paragraphs].MEDLINEplus Health Information [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003333.htm

S8
Michel,J. & Proust, J. Chapter 131. Aging and the Immune System [45paragraphs]. The Merck Manual of Geriatrics [On-line information].Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mm_geriatrics/sec16/ch131.htm

S9
Section12. Immunology; Allergic Disorders, Chapter 146. Biology Of The ImmuneSystem, [General] [18 paragraphs]. The Merck Manual of Diagnosis andTherapy [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual/section12/chapter146/146a.htm

S10
Section16. Immune Disorders, Chapter 167 Biology of the Immune System [50paragraphs]. The Merck Manual of Medical Information--Home Edition[On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual_home/sec16/167.jsp

S11
Yahoo (2001 November 19). Antibody Titer [10 paragraphs]. Yahoo Health Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://health.yahoo.com/health/encyclopedia/003333/0.html

S12
Little,F. Updated (2001 December 1, Updated). Immune Response [24 paragraphs].MEDLINEplus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000821.htm

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe