Más néven
Anticardiolipin antitestek
Anti-beta2 glycoprotein I antitestek
Anti-phosphatidylserin antitestek
Lupus anticoagulans
LA
An
Hivatalos név
Lupus anticoagulans panel, Cardiolipin antitestek
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 10.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat segít a vérrögképződés, a megnyúlt aktivált parcialis thromboplastin idő (APTI) és az antiphospholipid syndroma kivizsgálásában, valamint az ismétlődő vetélés okának kiderítésében.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor minden különösebb ok nélkül megnyúlt az APTI, valamint az ismétlődő, megmagyarázhatatlan vénás vagy artériás vérrögképződés vagy ismétlődő - különösen a 2. és 3. trimesterben bekövetkező - vetélések miatt.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta szükséges.
A meghatározáshoz attól függően, hogy melyik antitestet, milyen céllal és milyen módszerrel kívánják meghatározni, natív vérre (piros- vagy sárga-kupakos /"géles"/ csőben) vagy vérplazmára van szükség. A vérplazma úgy nyerhető, hogy a vérmintánál meg kell akadályozni a bealvadást, ezért a vért citrátot tartalmazó ("kék kupakos") csőbe veszik le. A levételt követően a csőben lévő vért azonnal alaposan át kell forgatni (nem összerázni!), hogy az alvadásgátló hatása érvényesüljön!
A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
Az antiphospholipid antitest vizsgálatokat specifikus autoantitest meghatározására használják. Ezen autoantitestek a szervezetnek saját molekulái ellen termelt fehérjéi, amelyeket egy autoimmunválasz során a phospholipidek ellen termel. A phospholipidek részei a szervezetnek, jórészt a sejtmembránokban, illetve a vérlemezkékben találhatók és fontos szerepet játszanak a véralvadásban. Az antiphospholipid antitestek termelődése egy még nem teljesen megismert módon befolyásolja a véralvadási folyamatot. Az érintett betegnél növeli az ismétlődő artériás vagy vénás vérrög (thrombus) képződés kockázatát, amely szélütést (stroke-ot) vagy szívrohamot okozhat. Az antiphospholipid antitestek összefüggésbe hozhatók thrombocytopeniával (vérlemezkeszám csökkenés) és ismétlődő vetélésekkel (különösen a 2. és a 3. trimesterben), idő előtti vajúdással és prae-eclampsiával.
Egy vagy több féle antiphospholipid antitest gyakran megfigyelhető autoimmunbetegségekben, mint például a Systemás Lupus Erythematosusban (SLE), de egjelenésükkel számolni kell HIV és egyéb fertőzéseknél, néhány daganatnál, bizonyos gyógyszeres kezelésnél (mint például phenothiazinok és procainamid) is. Az idősebbek hajlamosabbak az antiphospholipid antitest képzésre, mint a fiatalabbak.
Az antiphospholipid syndroma (APS, más néven Hughes syndroma) vérrögképződéssel, vetéléssel, thrombocytopeniával és antiphospholipid antitestek jelenlétével jár. Az APS lehet primaer (autoimmunbetegség nélkül) vagy secundaer (autoimmunbetegséggel együtt).

A leggyakoribb antiphospholipid antitestek a cardiolipin antitestek (anticardiolipin antitesteknek is nevezik) és a lupus anticoagulans. A többi, nem olyan gyakran vizsgált antitestféleség az anti-beta2 glycoprotein I és az anti-phosphatidylserin. Míg a lupus anticoagulans nem mérhető direkt, a többi osztályhoz tartozó antitest (IgG, IgM és/vagy IgA) mérhető. Mindegyik vizsgálat a klinikailag jelentős antiphospholipid antitestek jelenlétének valószínűségét megerősíti vagy elveti. A nemrég megjelent ajánlások egyértelműen kiemelik a lupus anticoagulans és az anti-beta2 glycoprotein I diagnosztikai hasznát az antiphospholipid syndroma diagnózisában, a legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy az anticardiolipin antitest vizsgálatnak is részét kell képeznie a kivizsgálásnak.

A lupus anticoagulans jelenlétére általában a megnyúlt APTI hívja fel a figyelmet. Ha a megnyúlt APTI-nek nincs nyilvánvaló oka, a beteg plazmáját egy bizonyítottan normál plazmával keverik össze, és ismét meghatározzák az APTI-t. Ha az eredmény ekkor is megnyúlt APTI-t mutat, arra lehet következtetni, hogy a megnyúlást nem faktorhiány, hanem gátlótestek jelenléte okozza. Ilyenkor megerősítő vizsgálat szükséges, lehetőleg hasonló módszerrel, mint amilyet az előző szűrővizsgálatnál használtak. Ezek a megerősítő vizsgálatok lehetnek a Russel vipera méreg idő (RVTI), platelet neutralizáló procedúra (PNP), kaolin alvadási idő (KCI) és/vagy hexagonális lipid neutralizáló vizsgálat.

Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért. Gyermekeknél és időseknél az ujjbegyből, újszülötteknél a sarokból vett vérminta is alkalmazható a vizsgálathoz.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az antiphospholipid vizsgálatot a megmagyarázhatatlan thrombotikus esemény, ismétlődő vetélés, thrombocytopenia, és/vagy megnyúlt APTI vizsgálat okának kiderítésére használják. A beteg tüneteitől függően a kezelőorvos egy vagy több típusú és osztályba tartozó vizsgálatot kérhet az antiphospholipid antitestek jelenlétének kiderítésére és az APS diagnózis elkészítésére. Leggyakrabban az anticardiolipin vizsgálatot kérik, mivel ez a leggyakoribb antiphospholipid. Ha egy beteg APTI-je megnyúlt, további lupus anticoagulans vizsgálat szükséges. Kérhetik az anti-beta2 glycoprotein I és anti-phosphatidylserin kimutatását akár egyéb vizsgálatokkal együtt is.
Ha kimutatnak egy antiphospholipid antitestet, ugyanazt a vizsgálatot kérhetik 8-10 héttel később is annak kiderítésére, hogy az antitest jelenléte ideiglenes vagy állandó. Ha egy már ismert autoimmunbeteg vizsgálati eredménye negatív az antiphospholipid antitestekre, egy későbbi időpontban kérhetik a vizsgálatok ismétélését, mivel az antitestek később újra megjelenhetnek.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Akkor kérik az antiphospholipid antitest vizsgálatot, amikor a beteg thromboticus eseményre jellemző tüneteket mutat, mint például fájdalmas és bedagadt végtagok, légszomj, fejfájás. Akkor is kérhetik az antitest meghatározásokat, amikor egy nő ismétlődő vetéléseket szenved, továbbá ellenőrző vizsgálatként is, ha az APTI megnyúlt. Amikor az első vizsgálat eredménye pozitív, kérhetik a vizsgálat ismétlését pár héttel később annak kiderítésére, hogy az antitest jelenléte ideiglenes vagy állandó. Akkor is kérhetik antiphospholipid vizsgálatot, amikor a klinikai jelek antiphospholipid syndromára utálnak. Amikor egy már ismert autoimmunbeteg antiphospholipid antitest vizsgálai eredménye negatív, akkor a jövőben szűrővizsgálatként egy vagy többféle antitest kimutatási vizsgálatot kérhetnek annak tisztázására, hogy az autoantitest termelés ismét beindult-e.

Mit jelent az eredmény?
Az antiphospholipid antitest vizsgálati eredményeket körültekintően kell értékelni. A negatív eredmény csak annyit jelent, hogy a vizsgálat idejében nincs jelen a vizsgált antitest. Egy vagy több antitest alacsony vagy közepes szintje lehet fertőzés vagy gyógyszer okozta ideiglenes jelenség is, de lehet az életkor előre haladtával jeletkező folyamat jelzője is. Az ilyen körülmények között kapott eredményeket nem tekintik jelentősnek, de értékelésük a beteg tüneteinek és klinikai információinak tudatában kell történjen. Néhány esetben, egy vagy több osztályba tartozó specifikus antitest is jelen van vagy hiányzik. Jelen lehet például jelentős mennyiségű IgG és IgM cardiolipin antitest vagy csak a kevésbé gyakori IgA cardiolipin antitest. A 8-10 héttel később is kimutatható egy vagy több antiphospholipid antitest közepes vagy nagy mennyiségben a specifikus antitest tartós jelenlétére utal.
Ha a vizsgálat kimutatja a lupus anticoagulanst és ezt egy ismételt vizsgálat is megerősíti, akkor nagy valószínűséggel a beteg lupus anticoagulans pozitív. Azok a betegek akik egy vagy több antiphospholipid antitestre pozitívak és antiphospholipid syndromában szenvednek, jelentős kockázattal rendelkeznek ismétlődő thromboticus eseményekre, thrombocytopeniára és terheseknél ismétlődő vetélésekre. A vizsgálati eredmények alapján azonban nem lehet megjósolni a várható komplikáció típusát vagy súlyosságát. Vannak, akiknél az antitestek miatt többször is felléphetnek szövődmények, míg mások soha nem tapasztalnak komplikációkat. (Gyakori például, hogy műtéti előkészítés miatt készült APTI vizsgálat megnyúlt eredményt ad, a páciens viszont tartósan tünetmentes.)

Mit kell még tudnom?
Alkalmanként az antiphospholipid vizsgálatot kérhetik a pozitív VDRL/RPR syphilis vizsgálati eredmény okának kiderítésére. A syphilis vizsgálatban használt reagensek (kémiai anyagok) phospholipideket tartalmaznak és álpozitív eredményt adhatnak antiphospholipid antitestekkel rendelkezőknél.

Gyakori kérdések

1. Mit lehet tenni az antiphospholipid antitestek termelődésének megelőzésére vagy eltüntetésére?

A tudomány mai állása szerint semmit nem lehet tenni az antitestek megjelenése ellen. Az a folyamat, amely a termelésüket okozza még nem teljesen ismert. Vannak szabályozható kockázati tényezők, mint például a dohányzás és az elhízás, amelyek köztudottan növelik a vérrögképződés kockázatát. Ezen tényezők kiiktatása segíthet a thrombosis összkockázatának csökkentésében.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe