RhD negatív
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 18.02.2019.

A leendő gyermek egészségének védelmében elengedhetetlen a vércsoportszerológiai ellenőrzés a terhesség alatt. A kötelezően előírt vizsgálatokat minden kismamának el kell végeztetnie az újszülöttkori hemolitikus betegség minél korábbi felismerése és a súlyos következmények megelőzése érdekében.
Ha a terhesség során magzati vér kerül az anya vérkeringésébe és az anya immunrendszere a magzat apai antigénjeit idegennek ismeri fel, ellenanyagtermeléssel védekezik ellene, immunizáció alakul ki. Ez előfordulhat ritkán egészséges terhességben is, de főleg terhesség alatti invazív beavatkozások (pl: magzatvíz-, vagy magzatburok mintavétel, szülészeti beavatkozások, méhlepény leválás, szülés), ill. trauma miatt. A problémát az okozza, hogy terhesség során az ellenanyagok a méhlepényen (placentán) keresztül átjuthatnak a magzati vérkeringésbe és az anya számára idegen tulajdonsággal rendelkező vörösvérsejtekkel reakcióba lépnek, tönkreteszik, hemolizálják azokat. A kialakuló vérszegénység mértékétől függően károsodhat a magzat. Ez az újszülöttkori hemolitikus betegség, mely enyhe vagy súlyosabb sárgasággal, ritkán a magzat súlyos szervi károsodásával (mozgáskárosodás, értelmi fogyatékosság), esetleg halálával is járhat.
A legveszélyesebb az anya és az apa RhD vércsoport különbözősége, ha az anya RhD negatív, az apa pedig RhD pozitív, mely a terhességek kb. 10%-ban fordul elő. Ilyen esetben 50-100% az esélye annak, hogy a magzat RhD pozitív lesz és kialakul az immunizáció (anti-D termelés az anya immunrendszere részéről). Az első terhesség során ugyan nem okoz problémát az RhD antigén különbözőség, csak u.n. érzékenyítést (szenzitizációt), de a második és további terhességeknél kezelés nélkül kialakulhat az újszülöttkori hemolitikus betegség. Ez az állapot megelőzhető, ha az RhD negatív kismama, szükség esetén terhesség alatt, ill. terhesség után 72 órán belül anti-D gammaglobulin injekcióban részesül, mely Magyarországon miniszteri rendelet szinten kötelezően előírt beavatkozás. A beadott anti-D gammaglobulin az anya vérkeringésébe került magzati sejtekhez kötődik és meggátolja az antigén felismerést, az immunizációt, csökkenti az újszülöttkori hemolitikus betegség kialakulásának veszélyét, és a következő gyermek is egészségesen jöhet világra.
Egy anti-D injekció ára 10 000 Ft felett van. A magzat RhD vércsoportjának ismeretében ez a költséges kezelés jelentősen csökkenthető volna, mivel RhD negatív magzat esetén nincs szükség anti-D injekció adására. Statisztikai adatok szerint ez a veszélyeztetett terhesek kb. 40%-ra vonatkozik.

A magzati vércsoport meghatározás terhesség alatt csak ritkán magzatvízből vagy magzatburokból történik, amely invazív, veszélyes beavatkozás. A genetika fejlődésének átütő eredménye, hogy az anyai vérben keringő szabad magzati DNS kimutathatóvá vált és noninvazív módon igen alacsony hibaszázalékkal elvégezhető a magzat vércsoport meghatározása.
Az angol Nemzeti Egészségügyi és Gondozás Fejlesztési Intézet (NICE) 2016-ban közzétett eljárási utasítás tervezetében a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak (NHS) egy új, nagy érzékenységű, nem invazív DNS tesztet ajánlott magzati RhD antigén rutin meghatározáshoz. Kutatása szerint a teszt alkalmazásával évente mintegy 40 000 RhD negatív nő anti-D immunglobulinnal történő kezelését nem kellene elvégezni, emellett ez az NHS-nek évente több, mint 50 000 font megtakarítást jelentene.
Az NHS Blood and Transplant Intézete fejlesztette ki az ajánlott terhesség alatt alkalmazható tesztet, amellyel biztonságosan meghatározható az RhD negatív anyák magzatának Rh-D (RhD) tulajdonsága az anya véréből. A NICE Egészségügyi Technológia Értékelési igazgatója Carole Longson szerint: „A rutin anti-D profilaxis alkalmazása óta a súlyos hemolitikus betegség következtében bekövetkezett halálesetek nagyon ritkák. Mivel az anti-D immunglobulin emberi vérből származik, a készletek korlátozottak és hiány van belőle. A NIPT (nem invazív terhességi teszt) alkalmazása lehetővé teheti az RhD negatív magzatot hordozó RhD negatív nők számára, hogy ne kapjanak szükségtelenül anti-D immunoglobulint, csökkenjen a gyógyszerfogyás és a vérkészítményekkel kapcsolatos lehetséges kockázat. Továbbá azt is lehetővé tenné, hogy az RhD pozitív magzatot hordozó RhD negatív nők tudatosan döntsetek arról, hogy anti-D profilaxisra van-e szükségük. Ez a kezelés jobb elfogadásához is vezethet, mivel ezek a nők tudni fogják, hogy ha nem kapnak anti-D profilaxist, az veszélyt jelenthet a következő terhességeikben, az anti-D profilaxis viszont csökkentheti a szenzitizációt és a hemolítikus betegségek számát.”
2013. áprilisától 2014. márciusáig Angliában 646 904 szülés volt, ebből körülbelül 100 000 nő (15,46%) RhD negatív vércsoport tulajdonsággal rendelkezett. Közülük mintegy 40 000 nőnek (40%) volt RhD negatív magzata, tehát őket nem kellet volna anti-D immunoglobulinnal kezelni.
A nem invazív, nagy érzékenységű magzati RhD meghatározó DNS teszt (NIPT) diagnosztikus eljárásrendje elérhető a NICE- weboldalon.
Magyarországon  2018-ban 91577 szülés volt, 14158 RhD  negatív szülőnő 5663 RhD negatív újszülöttet hozott világra (40%). A Rophylax 300 injekció ára 13646 Ft. Megtakarítás az RhD negatív magzatok esetén több mint 79 millió forint lenne.
Jelenleg Magyarországon (és az eddigi gyakorlat alapján külföldön is) az Rh D-negatív anyák újszülöttjeinek RhD státuszát köldökzsinór vérből a születés után határozzák meg, és döntenek az anti-D profilaxis szükségességéről. Terhesség alatt csak veszélyeztető körülmények miatt történik anti-D adása. Több európai országban az immunizáció további csökkentésére bevezették kötelezően a terhesség 28. ill. 34. hetében is alkalmazott anti-D profilaxist minden RhD negatív terhes részére. Ezért fontos ezekben az országokban gazdasági szempontból is a magzati RhD tulajdonság meghatározása.
Magyarországon a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján történt a non invazív DNS teszt kidolgozása. Alkalmazása még nem vált rutinná.

Irodalom:
https://labtestsonline.org.uk/news/nipt-rhd
Julie Griffiths  https://www.rcm.org.uk/news-views-and-analysis/news/new-test-recommended-for-rhesus-d-negative-pregnant-women 2016
https://www.nice.org.uk/guidance/DG25
Transzfúziós Szabályzat 2016. Országos Vérellátó Szolgálat
Qureshi H.et al. 2014 Transf.med BCSH guideline for the use of anti-D immunoglobulin for the prevention of haemolytic disease of the fetus and newborn
https://medicalxpress.com/news/2018-05-prenatal-fetal-rhesus-factor-reliable.html
Nagy B. real-d.mtak.hu/698/1/dc_254_11_tezisek.pdf   2014
Lázár L. és mts. Orvosi Hetilap, 148 (11). pp. 497-500. ISSN 0030- 6002 2007  

            

dr. Csernus Zita
transzfúziológus főorvos
OVSz Pécsi Regionális Vérellátó