plakk
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 29.01.2019.

A genetikai vizsgálatok jóvoltából egyre több embernél ismerik fel az úgynevezett familiáris hiperkoleszterinémiát (veleszületetten magas koleszterinszintet). Ez az örökletes rendellenesség abban nyilvánul meg, hogy már születéstől fogva nagyon nagy a vérben a kis sűrűségű lipoproteinben (LDL) lévő, vagyis a „rossz” koleszterin koncentrációja. A szakemberek szerint mindazoknál el kell végezni az erre irányuló genetikai vizsgálatot, akiknek a családjában előfordul ez a rendellenesség vagy nekik maguknak nagyon magas az LDL-koleszterinjük. A teszt jóvoltából könnyebben diagnosztizálható a familiáris hiperkoleszterinémia, így a megfelelő kezelés hamarabb elkezdődhet. Ezt az állásfoglalást nemrég tette közzé egy szakemberekből álló munkacsoport a Journal of the American College of Cardiology nevű lapban*. 

A familiáris hiperkoleszterinémia (más néven autoszomális domináns hiperkoleszterinémia) a vérben lévő nagy mennyiségű LDL-koleszterin hosszútávú hatásai miatt növeli a szívinfarktus és a szélütés kockázatát. A vérben keringő többletkoleszterin lerakódik az erek falában, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek idővel beszűkítik, és el is zárhatják az ér üregét. A familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő embereket általában statin típusú gyógyszerrel kezelik a koleszterinszint és ezzel az infarktus kockázatának csökkentése céljából.

Magyarországon a rendellenesség minden ötszázadik, a világon pedig összesen több mint 30 millió embert érint. Nagy többségüknél (90%) nem is diagnosztizálják, ezért megfelelő kezelést sem kapnak. A 20-40 éves korban bekövetkező szívinfarktus esetek 20%-át okozza a familiáris hiperkoleszterinémia. Ugyanakkor a familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedő férfiak felénél már 50 éves kor alatt, a nők harmadánál 60 éves kor alatt bekövetkezik egy infarktus.

A diagnózis felállítható a magas LDL-koleszterin-szint és az egyidejűleg a családi kórtörténetben halmozottan előforduló magas koleszterinszint és infarktusok alapján, de a genetikai tesztet is használni kellene. A genetikai vizsgálat jelentősége abban áll, hogy végleges diagnózist ad, a családtagokat is szűrésre ösztönzi, ezáltal a veszélynek kitett emberek hamarabb részesülhetnek megfelelő kezelésben. A szívinfarktus és a szélütés egyéni kockázatának mértékét a genetikai teszt konkrét eredménye jelentősen pontosítja, ugyanis bizonyos genetikai változatok jóval nagyobb kockázatot képviselnek, mely esetben intenzívebb kezelést igényel az LDL-koleszterin biztonságos szintre csökkentése.

A munkacsoport állásfoglalása szerint tartósan nagyon magas LDL-koleszterin-szint felett (gyermekeknél >4,9 mmol/l, felnőtteknél >6,5 mmol/l) genetikai tanácsadás keretében fel kell ajánlani a genetikai vizsgálatot még akkor is, ha a családban nem fordult elő infarktus vagy magas koleszterinszint. Ha pedig az LDL-koleszterin-szint ennél valamivel alacsonyabb, de tartósan 4,2 mmol/l (gyermek esetében), illetve 4,9 mmol/l (felnőtt esetében) felett van, és a családban előfordult magas koleszterinszint vagy fiatalkori szívinfarktus, akkor megfontolandó a genetikai tanácsadás és a genetikai vizsgálat elvégzése.

A genetikai vizsgálat során elsősorban a familiáris hiperkoleszterinémia döntő többségét okozó alábbi három génben keresnek mutációt:

LDLR (LDL-receptor)

APOB (apolipoprotein B)

PCSK9 (9. típusú szubtilizin/kexin proprotein-konvertáz)

Egyes laboratóriumokban ezeket a géneket külön-külön vizsgálják, más helyeken panelben, vagyis egy modern eljárással egyszerre több gént „olvasnak végig”. 

Ha valaki a fenti génekben pozitívnak bizonyul valamelyik betegségokozó mutációra, akkor fontos, hogy az ő első fokú rokonai (szülei, gyermekei, testvérei) szintén részesüljenek genetikai tanácsadásban, és saját maguk számára is kérhessék a családtagban kimutatott mutáció vizsgálatát. A szakmai állásfoglalás egyik szerzője, Amy C. Sturm (Genomikai Medicina Intézet, Geisinger) hangsúlyozza, hogy „a familiáris hiperkoleszterinémia gyermekkorban történő felismerésével és kezelésével a fiatalkori koszorúérbetegség kialakulásának esélye 80%-kal csökkenthető, ami egyértelműen mutatja, mennyire fontos idejekorán megtalálni az érintett családokat, s különösen a gyermekeket, akikben ez a láthatatlan, életveszélyes rendellenesség lappang. A konkrét genetikai mutáció ismeretében ráadásul jobban testre szabható a kezelés erőteljesebb lipidcsökkentő szerekkel, ami végső soron javítja a kilátásokat.”

 

*Clinical Genetic Testing for Familial Hypercholesterolemia: JACC Scientific Expert Panel. J Am Coll Cardiol. 2018 Aug 7;72(6):662-680.