A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi jellemzi, és mi okozza ezt a tünetet?

A sárgaság a bőr, a szemfehérje és a testnedvek sárgás elszíneződését jelenti, melyet a vér kórosan emelkedett bilirubin-szintje okoz. A bilirubin sárga színű festékanyag, mely a hem lebontása során keletkezik, elsősorban a vörösvérsejtekből, a hemoglobinból. A véráram útján a bilirubin a májba jut, ahonnan az epébe választódik ki, majd a vékonybélbe kerül. Amennyiben ezen útvonal bármely pontján elakad a bilirubin transzportja, sárgaság lép fel, mely a háttérben álló és kezelendő problémára hívja fel a figyelmet.

 

A sárgaság gyakori okai

  • Heveny májgyulladás (túlzott alkoholfogyasztás, vírusfertőzés, gyógyszerek vagy mérgező anyagok okozzák)

  • Az epevezetékek elzáródása a májon belül vagy azon kívül, melyet okozhat kő, sérülés, hegesedés, de lehet veleszületett is, melyet biliaris atresiának neveznek, és az epevezetékek rendellenes fejlődését jelenti. Az epe az elzáródás mögött felhalmozódik, melynek következtében a vér bilirubin-szintje megemelkedik. Az epehólyagban keletkező kövek és a hasnyálmirigyrák gyakran a májon kívüli epeutakat zárja el.

  • Hemolitikus anémia: a vörösvérsejtek fokozott pusztulása, melyet okozhat rendellenes szerkezetű hemoglobin (a vörösvérsejtekben nagy mennyiségben jelen lévő, az oxigénszállításért felelős fehérje), malária vagy autoimmun betegség. A pusztuló vörösvérsejtekből kijutó hemoglobin lebomlik, melynek következtében a vér bilirubin-szintje megemelkedik.

  • Gilbert-kór: enyhe öröklött betegség, melynek lényege, hogy a bilirubin konjugációja csökkent ütemű az ezt végző enzim csökkent működése miatt. Az érintetteknél átmeneti sárgaság alakulhat ki betegség vagy stressz hatására (a vérükben a nem konjugált bilirubin szintje emelkedik).

  • Cirrhosis: a jelentősen előrehaladott stádiumaiban alakulhat ki sárgaság.

     

A sárgaság ritkábban előforduló okai:

  • Crigler-Najjar-szindróma: öröklött betegség, mely súlyos, nem konjugált bilirubinaemiával (emelkedett bilirubin-szint) jár; génmutáció következtében a konjugációt végző enzim működése károsodik

  • Dubin-Johnson-szindróma: öröklött betegség, melyben a konjugált bilirubin felhalmozódik a májsejtekben; a betegeknek átmeneti sargaságuk van

  • Rotor-szindróma: öröklött betegség, konjugált hyperbilirubinaemiát okoz; hasonló a Dubin-Johnson-szindrómához, de a bilirubin nem halmozódik fel a májsejtekben

  • Ál-sárgaság: nagy mennyiségű sárgarépa, tök és sárgadinnye rendszeres fogyasztása esetén is sárgásan elszíneződhet a bőr, de ebben az esetben ezt a béta-karotin okozza, a bilirubinhoz vagy az epéhez nincs köze; átmeneti és jóindulatú állapot

Az újszülöttekben (főleg a koraszülöttekben) közvetlenül a születés után gyakran alakul ki rövid ideig tartó sárgaság, melyet élettani sárgaságnak neveznek, és az újszülött májának éretlenségével függ össze. A sárgaságban szenvedő újszülötteket gondosan ellenőrzik, és a sárgaság rendszerint 2-3 nap alatt javul. Ha ezen túl is fennmarad, vagy súlyos, úgy az újszülött kezelésre szorula sárgaság esetleges egyéb okainak kiderítésével együttesen.

 

Vizsgálatok

A vizsgálatok célja a sárgaság okának kiderítése, és a kiváltó állapot súlyosságának megítélése. Az első vizsgálatok rendszerint a máj működésével kapcsolatosak, melyeket ezek eredményei és az orvos gyanúja alapján speciális kiegészítő vizsgálatok követhetnek az esetleges vírusfertőzés vagy a vörösvérsejtek fokozott pusztulását okozó állapotkiderítésére.

Laboratóriumi vizsgálatok

Úgynevezett májpanel:

  • GPT (glutamát-piruvát transzamináz; más néven alanin aminotranszferáz, ALT)

  • GOT (glutamát-oxálacetát transzamináz; más néven aszpartát-aminotranszferáz, AST)

  • AP (alkalikus foszfatáz)

  • Bilirubin: össz-bilirubin (konjugált és nem konjugált együttesen), direkt bilirubin (konjugált), indirekt bilirubin (nem konjugált)

  • Albumin

  • GGT (gamma-glutamiltranszferáz)

  • Vírusszerológia (Hepatitis A, B, C típus)

  • Vérkép

  • Retikulocytaszám (ha vérképeltérés van)

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Képalkotó eljárások és a májból történő szövettani mintavétel is az orvos segítségére lehet a máj, az epehólyag és az epeutak állapotának megítélésében.

  • Hasi ultrahang

  • Hasi CT (computer-tomographia)

  • Cholangiographia (az epeutak vizsgálata)

  • Májbiopszia

     

Kezelés

Az újszülöttek sárgasága mindenképpen kezelést igényel (fényterápia, enziminduktor, vércsere), ha súlyossá fokozódik, mivel a bilirubin-lerakódás az agyban maradandó károsodásokat okozhat. Minden egyéb esetben nem magát a sárgaságot kell kezelni, hanem az azt kiváltó okot. Ha ezt sikerül megszüntetni, a sárgaság is elmúlik. Ha epeúti elzáródás okozza, műtétre lehet szükség.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Roche, S. and Kobos, R. (2004 January 15). Jaundice in the Adult Patient [35 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20040115/299.html

S4
(2003 February 1, Revised). Jaundice [6 paragraphs]. The Merck Manual of Medical Information – Second Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mmhe/sec10/ch135/ch135b.html

S5
Houchen, C. (2005 August 2, Updated). Jaundice-associated conditions [7 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000210.htm

S6
Campbell, B. (2004 October 22, Updated). Biliary atresia [9 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001145.htm

S7
Stone, C. (2004 November 10, Updated). Dubin-Johnson syndrome [9 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000242.htm

S8
Stewart, D. (2004 July 26, Updated). Crigler-Najjar syndrome [15 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001127.htm

S9
Houchen, C. (2005 August 2, Updated). Gilbert's syndrome [8 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000301.htm

S10
Jackson, C. (2005 August 15, Last issued). Rotor's Syndrome [8 paragraphs]. PatientPlus [On-line information]. Available FTP: http://www.patient.co.uk/showdoc/40001284

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

American Liver Foundation: What are the Diseases that Affect the Liver?
American Family Physician: Jaundice in the Adult Patient

AAP: Management of Hyperbilirubinemia in the Newborn Infant 35 or More Weeks of Gestation
(automatic download)