A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mikor beszélünk jóindulatú prosztata-megnagyobbodásról?

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (benignus prosztata hyperplasia, vagy más néven benignus prosztata hipertrófia, BPH) nem rákos eredetű elváltozás. A prosztata egy kisméretű mirigy, mely férfiakban a húgyhólyag alatt, a húgycsövet körülölelve helyezkedik el, és az általa termelt folyadék az ejakulátum részét képezi. A prosztata megnagyobbodása a húgycsövet összenyomja, ezáltal a vizeletáramlás lassulása és akadozása következik be, gyakori és sürgető vizelési ingerrel. A prosztata megnagyobbodásának az is lehet a következménye, hogy a húgyhólyag vizeléskor nem ürül ki teljesen, a visszamaradt vizelet pedig idővel a húgyhólyag izmos falának elgyengüléséhez, húgyúti fertőzésekhez, esetleg vesekő kialakulásához vezethet. Néhány súlyos esetben a prosztata megnagyobbodása miatt a vizelet visszakerülhet a vesékbe, és károsíthatja azokat. Ritkán az is előfordul, hogy a beteg egyáltalán nem tud vizelni, ez az állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel.

A BPH a szexuális életre is hatással van, fájdalmas orgazmushoz, impotenciához vezethet. A tünetek és azok súlyossága betegenként és a betegség lefolyásának különböző időpontjában is eltérő lehet. A legtöbb BPH-s férfi számára ez az állapot csak kisebb kellemetlenségeket okoz, de akár az életminőséget jelentősen befolyásoló problémává is válhat. A BPH gyakorisága az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Az Amerikai Urológusok Szövetségének adatai szerint 60 éves korra a férfiak legalább felében alakul ki valamilyen fokú BPH, míg 80 éves korra ez az arány eléri a 90%-ot. A BPH önmagában nem okoz prosztatarákot, de előfordulhat, hogy a két betegség egyszerre van jelen.

 

Vizsgálatok

A BPH diagnózisát a beteg tüneteinek értékelése, a fizikális vizsgálat, és a tapintásos végbélvizsgálat (rectalis digitalis vizsgálat, RDV) alapján mondja ki az orvos. A laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok a megnagyobbodás mértékének megállapítását teszik lehetővé, illetve a segítségükkel kizárhatók egyéb kóros állapotok, melyek hasonló tüneteket okoznak. Szükség lehet prosztata-biopsziára, a mirigyből vett apró szövetminta patológiai vizsgálatára is az elváltozás igazolására és/vagy a prosztatarák diagnózisának elvetésére vagy felállítására.

Laboratóriumi vizsgálatok:

  • PSA (prosztata-specifikus antigén) – a prosztatarák szűrővizsgálataként (e mellett számos diagnosztikai jelentősége van, pl. kiújulás nyomon követése) használatos. A PSA-t a prosztata sejtjei termelik, ezért a szintje kismértékben megemelkedik BPH esetén is. Az eredmény értékelésekor a vérben mért PSA-koncentráció mellett a prosztata méretét is figyelembe szokták venni.

  • vizeletvizsgálat – esetleges vesebetegség fennállásának megállapítására

  • vizelettenyésztés – húgyúti fertőzés gyanúja esetén

  • vesefunkció vizsgálata – a vérből urea-N és kreatinin-szint mérés

Nem laboratóriumi vizsgálatok:

  • ultrahang – a prosztata nagyságának és a húgyhólyagban visszamaradó vizelet térfogatának megmérése

  • húgyhólyag-tükrözés – a húgycső és a húgyhólyag vizsgálata egy erre a célra készült vékony, hajlékony eszközzel

  • vizeletáramlás vizsgálata – a vizeletáramlás sebességének, illetve a hólyagban visszamaradt vizelet nyomásának megmérése

  • prosztata-biopszia – szövettani mintavétel (egy vagy több helyről) a prosztatából, majd ennek mikroszkópos értékelése

     

  •  

Kezelés

A BPH kezelése abban az esetben válik szükségessé, ha a tünetek súlyosak, vagy szövődményeket okoznak (pl. fertőzés, vesekő). A kezelés lehet sebészi vagy gyógyszeres; mindkettő célja a prosztata méretének csökkentése és a vizeletáramlás sebességének növelése.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/prosztata/431/bph-betegseg-vagy-allapot címen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  • S1
    Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

    S2
    Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

    S3
    Ballentine Carter, H., et. al. (2204 September 22). Report to the Nation on Prostate Cancer 2004, Chapter 1: Detection, Diagnosis, and Prognosis of Prostate Cancer CME [64 paragraphs]. Medscape Today, Clinical Update [On-line CME]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewprogram/3440?src=sidesearch

    S4
    (2004 August 17, Reviewed). The Prostate-Specific Antigen (PSA) Test: Questions and Answers [25 paragraphs]. National Cancer Institute, Cancer Facts [On-line information]. Available FTP: http://cis.nci.nih.gov/fact/5_29.htm

    S5
    (© 1995 – 2004). Benign Prostatic Hyperplasia [14 paragraphs] Merck Manual [On-line information]. Available online

    S6
    (2003 March, Reviewed). Benign Prostatic Hyperplasia (BPH) [9 paragraphs] Familydoctor.org [[On-line information]. Available FTP: http://familydoctor.org/148.xml

    S7
    (2003 August, Reviewed). , Benign Prostatic Hyperplasia (BPH), A Patient's Guide [12 paragraphs]. American Urological Association [On-line information]. Available online

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    UrologyHealth.org: Diagnosis of BPH
    American Foundation for Urologic Disease: For Women Who Care - Information on Prostate Disease to Share With the Men in Your Life

  •