Más néven
vaginitisz
vulvovaginitisz
vaginózis
bakteriális vaginózis
hüvelygomba
hüvelyfolyás
A cikk utoljára módosult: 27.05.2019.
Mi a különbség a kettő között?

A hüvelyfertőzés, szaknyelven vaginózis olyan állapot, melyet nem kísérnek gyulladásos tünetek. A baktériumok által okozott hüvelyfertőzés (bakteriális vaginózis) a nemibeteg-rendeléseken megjelent nők akár 60%-ánál kimutatható.

A hüvelygyulladásnak, latin nevén vaginitisznek hátterében pedig állhat fertőzés is, de egyéb tényezők, pl. allergia, irritáció, alacsony ösztrogénszint is okozhatják. Szintén igen gyakori, különösen a fogamzóképes korú nők körében. Viszketés, fájdalom, csípő érzés, gyakran hüvelyfolyás kíséri. Ha a szeméremtest is gyulladt, vulvovaginitiszről beszélünk. A gyulladás a méhnyakra is ráterjedhet (cervicitisz). A köznyelvben a hüvelygyulladást – annak eredetétől függetlenül – sokszor „hüvelygomba” megnevezéssel illetik.

Az egészséges hüvelyben a mikrobák dinamikus egyensúlya tartja fenn az úgynevezett normál flórát. Ez a normál flóra a „jó” mikrobák olyan keveréke, amely védi a hüvelyt, fenntartja az enyhén savas környezetet, és megakadályozza a kórokozók elszaporodását. A normál flóra legfontosabb baktériumai a tejsavbaktériumok (lactobacillus). Vegyesen találhatók benne egyéb mikrobák, például corynebaktériumok és néhány sarjadzógomba-faj is.

A kis mennyiségű napi hüvelyfolyás normális. Ez általában színtelen vagy tejszerű, és a menstruációs ciklustól függően változó állagú és mennyiségű.

Accordion Title
A hüvelygyulladásról és hüvelyfertőzésről részletesen
  • A kialakulás okai

    Hüvelygyulladást okozhat minden, ami megbontja a normál flóra egyensúlyát és/vagy irritálja a hüvely vagy szeméremtest szöveteit.

    A hüvelyfertőzés és -gyulladás okai az esetek mintegy 90%-ában az alábbi fertőzéstípusok:

    • bakteriális vaginózis, amelyet a hüvelyflóra komplex megváltozása okoz: a normális tejsavbacilusok száma csökken, és egyéb baktériumok, pl. a Gardnerella vaginalis, az Atopobium vaginae és a Mycoplasma hominis elszaporodnak
    • gombás fertőzés, melyet leggyakrabban a Candida albicans, ritkán más Candida-fajok okoznak
    • trichomoniasis, vagyis a Trichomonas vaginalis nevű, nemi úton terjedő élősködővel való fertőzés

    A hüvelygyulladás egyéb lehetséges okai:

    • egyes női tisztasági termékek által kiváltott allergiás vagy irritációs reakció, például vazelines síkosító használata, habfürdők, szoros fehérnemű (leginkább a nem légáteresztő műszálas termékek), parfümök, illatos szappanok, textilöblítők, latex kondom, stb.
    • csökkent ösztrogénszint következtében a hüvelyhám elvékonyodása és szárazsága, melyet az orvosok atrófiás vaginitisznek hívnak, és elsősorban a változókorban és idős korban fordul elő
    • felborult hormonháztartás
    • ritkán idegentest a hüvelyben (például kislánynál vécépapír-darabka, felnőtt nőnél bent felejtett tampon), amely az állandó ingerlés miatt fertőzést okoz

    Bakteriális vaginózis talaján nagyobb eséllyel következik be olyan fertőzés, ami úgynevezett nemi úton terjedő betegséget (STD) okoz. Ilyeneket a trichomonason kívül az alábbi kórokozók válthatnak ki:

    • chlamydia
    • herpes 
    • HPV (humán papillómavírus)
    • gonorrhea
    • HIV

    A hüvelyfertőzés és a hüvelygyulladás leggyakrabban az ivarérett, nemileg aktív nőket érinti, de nemi életet nem élő nőknél és lányoknál is előfordulhat. Kialakulásában egyszerre több tényező is szerepet játszhat.

  • Hajlamosító körülmények

    Az alábbi tényezők elősegítik a hüvelyfertőzés vagy -gyulladás kialakulását:

    • antibiotikumszedés (kipusztíthatja a hüvely „jó” baktériumait)
    • terhesség (a hormonváltozások hatására irritáció alakulhat ki a hüvelyben)
    • gyakori hüvelyöblítés (irritációt, valamint a normális flóra elvesztését okozhatja)
    • aktív nemi élet, több nemi partner, új partner
    • méhen belüli fogamzásgátló eszköz
    • fogamzásgátló-szedés
    • bizonyos alapbetegségek, pl. rosszul kezelt cukorbetegség, bőrbetegségek és egyéb, immunrendszert befolyásoló rendellenességek
    • nem megfelelő higiéné, elsősorban vécéhasználatkor
    • dohányzás
    • testi vagy lelki megterhelés
  • Panaszok és tünetek

    A tünetek bizonytalanok és jellegtelenek lehetnek, például hüvelyi viszketés, fájdalom, égő érzés, pirosság, duzzanat. Megjelenhetnek azonban a kiváltó októl függő, jellemző tünetek is:

    • Baktériumfertőzés (vaginózis) esetén: Híg, szürkés vagy tejszerű, a hüvely vegyhatását lúgosító aminok miatt kellemetlen halszagú hüvelyváladék, főleg közösülés után. Hüvelyi viszketés, irritáció is lehet. A bakteriális vaginózis azonban az esetek 85%-ában tünetmentes.
    • Hüvelygomba (candidiasis) esetén: A hüvelyváladék sűrű, fehér, túrószerű, egyúttal viszketés, égés, fájdalmas vizelés, pirosság, duzzanat, fájdalmas közösülés tapasztalható.
    • Trichomonas fertőzés (trichomoniasis) esetén: Zöldessárga, habos, kellemetlen szagú a hüvelyváladék, s a váladékozást viszketés, pirosság, fájdalmas közösülés, fájdalmas vizelés kíséri. Nőgyógyászati feltárásnál apró piros fekélyek lehetnek a hüvelyfalon vagy a méhnyakon. A legtöbb eset azonban nem jár tünettel.
    • Atrófiás vaginitisz esetén: Ez az állapot a változókorban vagy azt követően jelentkezhet, és a hüvelyfal elvékonyodása jellemzi. Hüvelyszárazsággal, viszketéssel, égő érzéssel, fájdalmas közösüléssel járhat, vagy akár kisebb vérzéssel is közösülés után.

    A hüvelyfertőzés ritkán szövődményes is lehet: a gyulladás ráterjedhet a méhnyakra és a méh nyálkahártyájára, súlyosabb esetben kismedencei gyulladás alakulhat ki. Terhes nőknél koraszülést, kis súlyú újszülött világra jövetelét okozhatja, egyes esetekben az újszülött is megfertőződik. A D-vitamin-hiány terhességben hajlamosít bakteriális vaginózisra. A bakteriális vaginózis a második trimeszterbeli vetéléseknél is szerepet játszhat.

  • Vizsgálatok

    A hüvelyfertőzés és -gyulladás diagnosztikája függ az életkortól és a hajlamosító tényezőktől. A kivizsgálás gyermekvállalási korban lévő nőknél fizikális vizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, a kórtörténet felvételével kezdődik. Kérdeznek a tünetekről, azok fennállásának időtartamáról, gyakoriságáról, a szedett gyógyszerekről (pl. antibiotikum, fogamzásgátló), esetleges házi gyógymódok alkalmazásáról. Tudakozódnak a higiénés szokásokról (hüvelyöblítés, tisztasági betétek, illatosított szappan használata, túl szoros fehérnemű, stb.), valamint a nemi életről. Az így kapott információ alapján dönti el az orvos, hogy milyen vizsgálatokat kell végezni.

    A kivizsgálás célja a hüvelyfertőzés vagy hüvelygyulladás kórismézése, okának megállapítása, ezzel a kezelés módjának meghatározása. További vizsgálatokra kerülhet sor, ha a kezelés finomítására van szükség, mert az állapot nem reagál az első kezelésre vagy vissza-visszatér.

    A bakteriális vaginózis klinikai diagnózisa az ún. Amsel-kritériumok alapján akkor állítható fel, ha az alábbi tünetek közül legalább három fennáll:

    • szürkésfehér hüvelyi folyás
    • a váladék pH-értéke 4,5-nél nagyobb
    • jellegzetes sejtek („kulcssejtek”) a kenetben
    • pozitív aminpróba: 10%-os KOH-oldatból 1-2 cseppet a hüvelyváladékhoz adva jellegzetes szagot lehet érzeni

    Laboratóriumi vizsgálatok

    A vizsgálatok egy részét már a rendelőben el tudja végezni az orvos, másokhoz mintát kell küldeni a laboratóriumba.

    A hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata: A hüvelyfertőzés alaptesztje. Egy csepp váladékot tárgylemezre csöppentve és sóoldattal meghígítva mikroszkóp alatt a következők lehetnek láthatók:

    • bakteriális vaginózis: jellegzetes, úgynevezett „kulcs”-sejtek, amelyek baktériumokkal borított hüvelynyálkahártya-sejtek. Fehérvérsejt csak kevés van vagy egyáltalán nincs.
    • gomba: a candida sarjadzó formájában gömbökként, fonalas alakjában csöves vagy elágazó képletekként jelenik meg.
    • trichomonas: ez az egysejtű élősködő egy ovális képlet, melyből szőrszerűen kiállnak a mozgó ostorok. Rendszerint sok a fehérvérsejt.

    Vegyhatás mérése: a hüvelyváladék pH-ja normális esetben, de gombafertőzés esetén is 4,5 alatt van. Bakteriális vaginózisban és trichomoniasisban 5,0 fölé emelkedik a pH-érték.

    Aminpróba: a hüvelyváladékhoz tárgylemezen egy csepp 10%-os kálium-hidroxidot (KOH) kevernek. Bakteriális vaginózisban halszagú kémiai vegyületek, ún. aminok keletkeznek. Candidiasis esetén általában láthatóbbá válnak a gombák és a gombafonalak. Trichomoniasis esetén szintén kellemetlen szag keletkezhet.

    Egyéb vizsgálatok: a diagnózist segíti a kórokozók (trichomonas, gomba, baktérium) örökítőanyagának kimutatása molekuláris vizsgálattal (nukleinsav-amplifikációs technikával), illetve trichomoniasisban vagy bakteriális vaginózisban a kórokozók anyagcseretermékeinek kimutatása gyorstesztekkel.

    Tenyésztés: Baktériumtenyésztést nemigen érdemes hüvelyváladékból végezni. A Gardnerella vaginalis nevű baktérium például az egészséges nők felének hüvelyváladékából kitenyészthető, de nem feltétlenül okoz tüneteket, ezért a tenyésztési eredményt nehéz érékelni. Candidiasisban a gombatenyésztés már hasznos lehet makacs vagy visszatérő fertőzés esetén a kezelés megválasztására és a gombatörzs azonosítására. A trichomonas speciális tenyésztést igényel, és akkor szokták végezni, ha a mikroszkópos vizsgálat nem hoz eredményt.

    Egyéb vizsgálatok: Ha felmerül valamely nemi úton terjedő betegség gyanúja, a következő kórokozók vizsgálata lehetséges:

    • herpes (herpesz)
    • chlamydia (klamídia)
    • gonorrhoea (gonorrea)
    • syphilis (szifilisz)
    • HPV (humán papillómavírus)
    • HIV (AIDS-vírus)

    Visszatérő hüvelygomba esetén további kivizsgálásra kerülhet sor, hogy kiderítsék, nincs-e a háttérben olyan alapbetegség, például cukorbetegség, amely elősegíti a hüvelyfertőzést.

    Nem laboratóriumi vizsgálatok

    A fizikális vizsgálaton kívül rendszerint nincs szükség egyéb nem laboratóriumi (pl. képalkotó) vizsgálatokra a hüvelyfertőzés vagy hüvelygyulladás diagnosztizálásához. Ilyenre akkor kerülhet sor, ha súlyos szövődmény, például kismedencei gyulladás lehetősége merül fel. Ekkor alhasi vagy hüvelyi ultrahangvizsgálatot végeznek, mellyel észlelhető az esetleges petevezeték-megnagyobbodás vagy tályog.

  • Kezelés

    A hüvelyfertőzést vagy -gyulladást nem mindig lehet megelőzni, de az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthető a kialakulás vagy kiújulás esélye:

    • kerülni kell a hüvelyöblítést és a gyakori ülőfürdőzést
    • kerülni kell a tampont és az illatosított tisztasági betéteket, az illatosított szappant és egyéb termékeket, amelyek kémiai irritációt okozhatnak
    • a fehérnemű ne legyen túl szoros, ne legyen műszálas, mert befülledhet
    • a szex legyen mindig biztonságos
    • legyen gondos az intim tisztálkodás, és erre meg kell tanítani a gyerekeket is

    A bakteriális vaginózisnak és a hüvelygombának számos bevált helyi kezelési módja van (hüvelykrém vagy -kúp formájában), ezen kívül szájon át szedhető gyógyszerek állnak rendelkezésre mind a bakteriális, a gombás és a trichomonasfertőzés ellen is. Többféle adagolási séma létezik, ezeket mindig pontosan be kell tartani.

    Trichomoniasis és más nemi úton terjedő fertőzés estén célszerű a szexuális partnert is kezelni, hogy növeljük a gyógyulás esélyét és megakadályozzuk a visszafertőzést. A trichomoniasis férfiakban általában öngyógyuló folyamat, néhány héten belül eltűnik a kórokozó.

    Ha sima gombafertőzés jelentkezik, és a beteg korábbi fertőzés alapján felismeri a tüneteket, vény nélküli gyógyszerekkel házilag is megoldható a kezelés. Ha azonban a tünetek nem múlnak, vagy visszatérnek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Gor, HB. (7 November 2016 updated.) Vaginitis. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/257141-overview. Accessed July 13, 2017.

Mayo Foundation for Medical Education and Research. (25 October 2016 updated.) Vaginitis. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/vaginitis/home/ovc-20258665. Accessed July 10, 2017.

National Institute of Child Health and Human Development. Vaginitis: How Many Women Are Affected/At Risk? Available online at https://www.nichd.nih.gov/health/topics/vaginitis/conditioninfo/Pages/risk.aspx. Accessed July 10, 2017.

National Institute of Child Health and Human Development. Bacterial Vaginosis: How Do Health Care Providers Diagnose Bacterial Vaginosis (BV)? Available online at https://www.nichd.nih.gov/health/topics/bacterialvag/conditioninfo/Pages/diagnosed.aspx. Accessed July 10, 2017.

Centers for Disease Control and Prevention. (16 February 2017 updated). Bacterial Vaginosis-CDC Fact Sheet. Available online at https://www.cdc.gov/std/BV/STDFact-Bacterial-Vaginosis.htm. Accessed July 10, 2017.

Centers for Disease Control and Prevention. (11 February 2016 updated.) STDs During Pregnancy-CDC Fact Sheet-Detailed. Available online at https://www.cdc.gov/std/pregnancy/stdfact-pregnancy-detailed.htm. Accessed July 10, 2017.

Korábbi áttekintések során használt források

Mayo Clinic Staff (Updated 2012 February 25). Vagina: What's normal, what's not. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/vagina/MY01913/METHOD=print. Accessed March 2013.

Gore, H. (Updated 2011 October 27). Vaginitis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/257141-overview. Accessed March 2013.

Samra-Latif, O. (Updated 2012 January 13). Vulvovaginitis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/270872-overview. Accessed March 2013.

Leber, M. and Tirumani, A. (Updated 2012 April 16). Vulvovaginitis in Emergency Medicine. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/797497-overview. Accessed March 2013.

Hede, K. (2013 March 7). Vaginal Product Use Common, Linked to Vaginosis. Medscape Medical News [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/780461. Accessed March 2013.

Curran, D. (Updated 2012 April 12). Bacterial Vaginosis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/254342-overview#showall. Accessed March 2013.

Brown, J. and Vermund, S. (2013 March 8). Petroleum Jelly Tied to Vaginal Infection Risk in Study. MedlinePlus HealthDay [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_134738.html. Accessed March 2013.

(Updated 2013 February 27). Bacterial Vaginosis. HealthyChildren.org [On-line information]. Available online at http://www.healthychildren.org/English/health-issues/conditions/sexually-transmitted/pages/Bacterial-Vaginosis.aspx. Accessed March 2013.

Vorvick, L. (Updated 2011 October 22). Vaginitis test - wet mount. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003916.htm. Accessed March 2013.

Vorvick, L. (Updated 2012 June 26). Vaginitis - self-care. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/patientinstructions/000566.htm. Accessed March 2013.

Mayo Clinic Staff (Updated 2010 September 15). Bacterial vaginosis. Mayo Clinic Health Information [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/bacterial-vaginosis/DS01193. Accessed March 2013.

Mayo Clinic Staff (Updated 2011 February 5). Vaginitis. Mayo Clinic Health Information [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/vaginitis/DS00255. Accessed March 2013.

Soper, D. (Modified 2012 February). Vaginitis. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed March 2013.

(Updated 2013 January 25). Vaginitis. Cleveland Clinic [On-line information]. Available online at http://my.clevelandclinic.org/disorders/Vaginitis/hic_Vaginitis.aspx. Accessed March 2013.

Smith, D. and Ramos, N. (Updated 2012 June 29). Trichomoniasis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/230617-overview. Accessed March 2013.

(Updated 2010 September 1). Bacterial Vaginosis – CDC Fact Sheet. Centers for Disease Control and Prevention [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/std/BV/STDFact-Bacterial-Vaginosis.htm. Accessed March 2013.

Amsel R, Totten PA, Spiegel CA, et al. Nonspecific vaginitis: Diagnostic criteria and microbial and epidemiologic associations. Am J Med74(1):14-22, 1983.

Verstraelen H, Verhelsy R. Bacterial vaginosis: An update on diagnosis and treatment. Expert Rev Anti Infect Ther 7(9):1109-1124, 2009.

Hede K. Vaginal product use common, linked to vaginosis. Medscape Medical News. March 7, 2013. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/780461. Accessed May 2013.

Barclay L. Vitamin D deficiency linked to bacterial vaginosis in pregnant women. Medscape Medical News. Oct 6, 2010. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/729965. Accessed May 2013. 

Barclay L. Bacterial Vaginosis May Predict Miscarriage After 13 Weeks' Gestation. Medscape Medical News. Dec 6, 2002. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/445867. Accessed May 2013. 

Spiegel C, Amsel R, Holmes K. Diagnosis of bacterial vaginosis by direct gram stain of vaginal fluid. J. Clin. Microbiol. July 1983 vol. 18 no. 1, 170-177.

Hainer B, Gibson M. Vagintis: Diagnosis and Treatment. Am Fam Physician. 2011 Apr 1;83(7):807-815. Available online at http://www.aafp.org/afp/2011/0401/p807.html. Accessed May 2013.