A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi jellemzi a HIV fertőzést?

A HIV (, a Nemzetközi Vírus Nomenclatura Bizottság 1986-ban a Human Immundeficiencia Vírus = HIV nevet adta ) az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) okozója. A HIV a retrovírusok családjának Lentivírus alcsaládjának tagja, 2 tipusa van: HIV-1 (világszerte elterjedt); és HIV-2 (főleg Nyugat-Afrikában okoz fertőzést). Jellegzetességük, hogy az RNS-ben található genetikai információjuk be tud épülni – ún. reverz transzkripcióval – az arra fogékony gazdasejt DNS állományában. A HIV a beteg immunrendszerének működéséhez szükséges sejteket károsítja , vagy pusztítja el , így a szervezet fokozatosan elveszti azt a képességét, hogy a fertőzéseket és bizonyos rákos betegségeket legyőzzön. Az AIDS-betegeknél az életet veszélyeztető betegségek, úgy nevezett opportunista fertőzések alakulhatnak ki, amelyeket olyan mikroorganizmusok, például vírusok vagy baktériumok okoznak, amelyek a normális immunrendszerű egyéneket nem betegítik meg.

Az Egyesült Államokban több mint 700 000 AIDS esetet jelentettek 1981 óta, és 900 000 amerikai lehet fertőzött HIV vírussal. Becslések szerint 275 000 lehet azoknak a száma, akik nem tudnak arról, hogy fertőzöttek, és terjeszthetik a vírust. 2007-ben a WHO becslése szerint, több mint 33 millió ember szenvedett AIDS-ben (3/4-ük fekete - Afrikában), és 2,1 millióan haltak meg.

Hogyan terjed a vírus?

A HIV általában az alábbi módokon terjed:

  • Fertőzött egyénnel létesített szexuális kontaktus útján. A vírus a hüvely, szeméremtest, hímvessző, végbél vagy száj nyálkahártyáján keresztül juthat a szervezetbe nemi érintkezés során.

  • Fertőzött vérrel. Mielőtt a véreket HIV jelenlétére szűrték, és hőkezelési technikákat vezettek be a vér­készítményekben, például a 8-as faktor és albumin készítményekben esetleg előforduló vírus elpusztítására, a HIV fertőzött vér vagy vérkomponensnek transzfúziójával is terjedt. Ma már, a vérek szűrésének és vér származékok hőkezelésének köszönhetően, annak az esélye, hogy transzfúzió által fertőződik valaki, rendkívül csekély.

  • Tűk vagy fecskendők közös használatával (például kábítószer injektálása során), amelyek szennyezettek lehetnek a vírussal fertőzött egyénből származó, szemmel nem látható mennyiségű vérrel. Igen ritkán előfordulhat, hogy a beteg az ápoló személyzetet fertőzi HIV-vírussal, vagy fordítva, fertőzött tűvel vagy orvostechnikai eszközzel.

  • Terhesség vagy szülés során. A HIV-fertőzött, kezeletlen terhes nők mintegy negyede-harmada adja tovább a fertőzést magzatának. A HIV átjuthat a csecsemőbe a vírussal fertőzött anya tejével is. Ha az anya terhessége során az AZT elnevezésű gyógyszert szedi, jelentősen csökkentheti annak a veszélyét, hogy újszülöttje HIV-vírussal fertőzött lesz. Amennyiben az anyát AZT-vel kezelik, és a babát császármetszéssel hozzák világra, körülbelül 1%-ra csökkenthető annak a kockázata, hogy a csecsemő fertőződik.

  • Szexuális úton terjedő betegségek, például szifilisz, genitális herpesz, chlamydia, gonorrhoea fertőzés vagy a hüvely bakteriális gyulladása esetén, nagyobb az esélye annak, hogy fertőzött partnerrel létesített szexuális érintkezés során HIV-vírussal fertőződjön.

     


 Milyen vizsgálatokat alkalmaznak a HIV fertőzés diagnosztizálására és monitorozására?

Többféle vizsgálat áll rendelkezésre a HIV-fertőzés kimutatására. Vannak vizsgálatok, amelyek a szervezetben a vírus ellen termelődő ellenanyagok kimutatására szolgálnak. Mások a vírus egy fehérje­komponensének (a p24-antigén) szintjét mérik, további tesztek a vérben található vírus kópiaszámának (a vírusterhelés) vagy a HIV által megtámadott CD4-sejtek számának meghatározására szolgálnak. Léteznek továbbá olyan vizsgálatok, amelyekkel meghatározható, hogy kialakult-e rezisztencia a betegben a HIV ellen alkalmazott gyógyszerekkel szemben.

A vizsgálatokat a következő helyzetekben alkalmazzák:

  • Ellenanyag vizsgálat – a HIV-fertőzés kimutatására.

  • p24-protein kimutatás – a HIV-fertőzés korai szakban történő kimutatására, a HIV-fertőzés kezelésének és progressziójának monitorozására, és transzfúzióra szánt vérek HIV jelenlétére történő szűrésére.

  • Vírusterhelés vizsgálat –segítséget nyújt annak eldöntéséhez, hogy mikor kell kezelést elkezdeni, valamint információt ad a kezelés hatékonyságának követéséhez és a fertőzés progressziójának megállapításához.

  • CD4-sejtszám meghatározás – segítséget nyújt annak eldöntésére, hogy mikor kell terápiát elkezdeni, továbbá a kezelés hatékonyságának és a HIV fertőzés progressziójának követéséhez, és az immunrendszer állapotának felméréséhez.

  • HIV genotípusos rezisztencia vizsgálat – alkalmas annak meghatározására, hogy adott HIV-törzs rezisztenssé vált-e az alkalmazott terápiára, és kell-e másik gyógyszerre váltani.


 Mikor alkalmazzák a vizsgálatot?

A fenti vizsgálatok egyikét vagy azok közül többet akkor kérnek, ha HIV-fertőzésnek volt kitéve. A vizsgálat otthon nem végezhető. A fenti tesztek egy részét orvosa időközönként ismételtetheti a kezelés hatékonyságának követésére.

 

Melyek a HIV fertőzés tünetei?

Sokan egyáltalán nem észlelnek tüneteket a HIV-fertőzéssel történő első találkozást követően. Egyeseknél azonban influenzaszerű panaszok jelentkeznek egy-két hónappal a vírussal történt találkozást követően. A tünetek lehetnek láz, fejfájás, gyengeség, nyirokcsomó-megnagyobbodás (az utóbbiak az immun­rendszerhez tartozó szervek, melyek megnagyobbodása könnyen kitapinthatók a lágyékon vagy nyakon). Ezek a tünetek egy héten vagy hónapon belül általában elmúlnak, és gyakran összetéveszthetők más vírusfertőzés tüneteivel. Ebben az időszakban a betegek fertőzőképessége igen nagy, a HIV vírus nagy mennyiségben van jelen a genitális váladékokban.

Tartósabb vagy súlyosabb tünetek felnőtteknél lehet, hogy csak egy évtizeddel azután jelentkeznek, hogy a HIV a szervezetbe jutott, és a tünetek HIV fertőzéssel született gyermekeknél akár két év múlva jelentkezhetnek. A fertőzésnek ez a „tünetmentes” időszaka egyénenként igen változó. Egyeseknél tünetek léphetnek fel néhány hónap múlva, míg mások több mint tíz évig tünet- és panaszmentesek lehetnek. A tünetmentes időszak alatt azonban a vírusok aktívan szaporodnak, fertőzik és pusztítják az immunrendszer sejtjeit.

A HIV fertőzés legnyilvánvalóbb jele a vérben a CD4 T limfociták (más néven T4-sejtek) számának csökkenése, amely sejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében. Miután az emberi szervezetbe jutott, a vírus a fertőzés kezdeti szakaszában működésükben károsítja vagy elpusztítja ezeket a sejteket anélkül, hogy tüneteket okozna.

Ahogy az immunrendszer gyengül, különböző komplikációk jelentkezhetnek. Sok betegnél a fertőzés első tünete a nyirokcsomók megnagyobbodása vagy „mirigyduzzanat”, amely akár három hónapig is fennmaradhat. Egyéb tünetek gyakran hónapokkal-évekkel megelőzik az AIDS szindróma kialakulását, ezek lehetnek:

  • fáradékonyság; 

  • fogyás; 

  • gyakori hőemelkedés/láz és izzadás

  • makacs vagy gyakori gombás fertőzések (a szájban vagy hüvelyben)

  • tartós bőrkiütések vagy foltos-pikkelyes bőrelváltozás

  • kismedencei gyulladás („pelvic inflammatory disease”, „PID”) a kezelésre nem reagáló nőkben; vagy

  • a rövidtávú memória zavara.

Egyesek gyakori és súlyos herpesz fertőzésben szenvednek, amely fekélyek kialakulásához vezet a szájban, a nemi szervek, a végbél környékén, vagy az idegek mentén erős fájdalommal járó betegség, övsömör alakul ki. A fertőzött gyermekek elmaradhatnak a növekedésben, és gyakrabban betegek.

 

Mikor alakul ki az AIDS betegség?

Az AIDS megnevezés a HIV fertőzés leginkább előrehaladott, késői szakát jelöli. A Centers for Disease Control (CDC, Atlanta, GA), hivatalosan elfogadott kritériumokat állapított meg az AIDS definiálására. Meghatározásuk szerint AIDS-beteg minden HIV-fertőzött egyén, akiknek a vérében a CD4 T-sejtek száma köbmilliliterenként kevesebb, mint 350, és az RNS vírusterhelés nagyobb, mint 1000. (Egészséges felnőtteknél a CD4 T-sejtek száma általában 1000 vagy annál több.) Ezen felül, a definíció 26 opportunista fertőzést is megnevez, amelyek előrehaladott HIV-fertőzésben szenvedő betegeket érintenek. Ezek többségét azért nevezik opportunista fertőzéseknek, mert egészséges egyénekben ritkán okoznak betegségeket. AIDS által érintettekben azonban ezek a fertőzések gyakran súlyos, néha halállal végződő megbetegedéshez vezetnek, mivel az immunrendszer a HIV-fertőzés által oly mértékben károsodott, hogy bizonyos baktériumok, vírusok, gombák, paraziták és egyéb mikrobák leküzdésére nem képes.

AIDS-betegekben gyakran előforduló opportunista fertőzések tünetei lehetnek például a következők:

  • köhögés, gyors kifulladás,

  • görcsök, koordinációs zavarok,

  • nehéz, fájdalmas nyelés,

  • mentális zavarok, például zavartság és feledékenység,

  • súlyos és tartós hasmenés,

  • láz,

  • látásvesztés,

  • émelygés, hasi görcsök és hányás,

  • fogyás és kifejezett gyengeségérzés,

  • erős fejfájás,

  • kóma.


 A HIV fertőzést ma még nem lehetséges gyógyítani, de gyógyszeres terápiával lassítható az immunrendszer pusztulása.

Gyakori kérdések

1. Honnan tudjam, hogy érdemes-e jelentkeznem HIV vizsgálatra?

Mérlegelje a vizsgálatra való jelentkezést, ha:

  • szexuálisan aktív, partnereit gyakran váltogatja,

  • terhes,

  • intravénás kábítószer használó, és a tűt másokkal közösen használta,

  • egészségügyi dolgozó, és érintkezhetett fertőzött fecskendővel, beteggel vagy a beteg vérével.

2. Bizalmasan kezelik-e a HIV-teszt eredményeit?

A HIV vizsgálóhelyek és centrumok a teszt eredményeit bizalmasan kezelik (amennyiben adatait megadja, azokat nem adják tovább), vagy kívánságára a tesztet anonim módon (nevének megadása nélkül) végzik. Magyarországon otthon végezhető teszt nincs forgalomban. Hazai vizsgálóhelyek listája a fejezet alján található.

3. Tudatnom kell-e másokkal, hogy mi lett a vizsgálatom eredménye?

Igen. Ha HIV-tesztjének eredménye pozitív, fontos, hogy ezt tudomására hozza az Önt vizsgáló, ápoló vagy Önnél bármilyen beavatkozást végző egészségügyi személyzetnek, valamint jelenlegi, valamint jövőbeni nemi partnereinek, és/vagy olyan személyeknek, akikkel közös injekciós tűt használ.

4. Gyógyítható-e a HIV vagy AIDS?

Jelenlegi tudásunk szerint a HIV vagy AIDS nem gyógyítható. Léteznek azonban gyógyszerek az állapot kezelésére. A korán elkezdett kezeléssel javítható a prognózis.

5. Minden HIV fertőzöttnél kialakul az AIDS?

Az AIDS tünet együttese a HIV-fertőzöttek többségénél kialakul, addig azonban a fertőzést követően több év telhet el. Becslések szerint, az AIDS a HIV-fertőzött egyének mintegy 50%-ánál tíz éven belül jelentkezik.

6. Kaphatok HIV/AIDS betegséget véradás során?

Nem. A véradás nagyon biztonságos, mivel minden esetben steril tűt alkalmaznak.

7. Hol lehet térítésmentesen, önkéntes HIV tesztet végeztetni?

Ha azt szeretné tudni, hogy fertőzött-e HIV vírussal, nevének közlése nélkül jelentkezhet szűrésre az ÁNTSZ által működtetett HIV/AIDS tanácsadókban vagy az alábbi vizsgálóhelyeken, ahol a vizsgálathoz vért vesznek.

HIV/AIDS tanácsadók:

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ

IX., Gyáli út 2-6., tel.: 476-1100

(Rendelési idő: kedd 11-12h, csütörtök: 14-15h)

 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete

XIII., Váci út 174., tel.: 465-3820

 Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, STD Centrum

VIII., Mária utca 41., tel.: 215-7300

 Kerületi Bőr- és Nemibeteggondozó Intézetek

 Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórház Ambulancia

IX., Gyáli út 5-7. tel.: 455-8100, 455-8100/ 8328

 Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálat

XI., Karolina út 35/b., tel.: 466-9283

 Iránytű Ifjúsági és Gyermekvédelmi Központ, Budapest

XIII., Pannónia u. 34., tel.: 339-3700

 Józsefvárosi Tanácsadó Szolgálat

VIII., József u. 46., tel.: 303-4490

 Szent Sebestyén’97 Kft

VI., Podmaniczky u.27. fsz.10., tel.: 302-7572

 

Vidéken:

 Állami Népegészségügyi és Tisztiovosi Szolgálat Megyei Intézeteiben működő HIV/AIDS tanácsadók

 Soproni AIDS-segély

Sopron, Magyar u. 14., tel.: 06-80-333-399

 

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/511/hiv-fertozes címen.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Janice K. Pinson MT, MBA. Molecular Business Strategies, Birmingham, MI.

 

ldegennyelvű adatbázis

Centers for Disease Control and Prevention