Más néven
Pancreatitis
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 21.09.2017.
Mi ez a betegség?

A hasnyálmirigy gyulladása lehet heveny vagy idült. A heveny betegség súlyos hasi fájdalommal jár, mely a gyomor tájékáról sugárzik hátrafelé. A pancreatitis a hasnyálmirigy enyhe megnagyobbodásától az életet veszélyeztető szervi működészavarig bármilyen súlyosságú lehet. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás egy fokozatosan romló kórkép, melyben heveny fellángolások is előfordulnak (ezek hasi fájdalmat okoznak), s a hasnyálmirigy állománya fokozatosan károsodik.

A hasnyálmirigy keskeny, lapos szerv, mely mélyen a hasüregben, a gyomor mögött és a máj alatt helyezkedik el. A külső elválasztású hasnyálmirigy-szövet erős hatású enzimeket (melyek a zsírok, a fehérjék és a szénhidrátok lebontásában vesznek részt) és a gyomorsav semlegesítésére bikarbonátot termel. Belső (endocrin) elválasztású mirigyként a szigetekben elhelyezkedő sejtjei pedig az inzulin és glukagon nevű hormonokat termelik. Ezek szabályozzák a cukor (glükóz) bejutását a sejtekbe. 

Normális körülmények között a hasnyálmirigyben termelődött emésztőenzimek (napi több mint 2,0 liter, enzimekben és bikarbonátban gazdag szerkétum) inaktív formában kerülnek a patkóbélbe (duodenum, a vékonybél első szakasza). Hasnyálmirigy-gyulladás esetén az enzimek nem tudnak bejutni a bélbe, és még a hasnyálmirigyen belül aktiválódnak, a mirigy önemésztődését és károsodását okozva.

A hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának folyamata még nem teljesen tisztázott. Annyi bizonyos, hogy férfiakban gyakrabban fordul elő a betegség, mint nőkben, pedig kiváltásában szerepet játszik az alkoholizmus és az epehólyag betegségei (pl. epekő, mely elzárja a hasnyálmirigy fején is keresztülhaladó és a hasnyálmirigy kivezető csövébe torkolló epevezetéket). Az esetek 80%-ában ez a két kórkép áll a heveny hasnyálmirigy-gyulladások hátterében, és az idült hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is fontos szereppel bírnak. Az esetek egy másik 10%-ának oka ismeretlen marad (idiopathiás), a fennmaradó 10% okai között pedig szerepelhet:

  • gyógyszerek (pl. valproinsav, ösztogén)

  • vírusfertőzés (mumpsz, Epstein-Barr, Hepatitis A és B)

  • hypertrigliceridaemia (emelkedett vérzsírszint)

  • cisztás fibrózis, Reye-szindróma

  • hasnyálmirigyrák

  • a hasnyálmirigy környékén végzett sebészi beavatkozás (pl. epehólyagműtét) vagy a hasnyálmirigyet ért trauma

 

Accordion Title
A hasnyálmirigy gyulladásról
  • Panaszok és tünetek

    Heveny hasnyálmirigy-gyulladás

    A heveny hasnyálmirigy-gyulladások háromnegyede viszonylag enyhe lefolyású, de ennek ellenére a betegnek súlyos hasi fájdalmat, hányingert, hányást, gyengeséget és sárgaságot okozhatnak. A hasnyálmirigy körülírt területén gyulladás, a szövet megduzzadása és vérzés lép fel, mely a kezelés eredményeként általában maradandó károsodás nélkül meggyógyul. Az esetek negyedében azonban szövődmények lépnek fel, így lehet szövetelhalás (nekrózis), fertőzés, hypotensio (alacsony vérnyomás), légzési nehezítettség, keringési sokk, vese- vagy májelégtelenség. Hasnyálmirigy-gyulladásra utaló tünetek esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a tünetek súlyossága nem feltétlenül áll arányban a hasnyálmirigyet ért károsodás mértékével. Egyéb kórállapotok is okozhatnak hasonló tüneteket, de ezek más kezelést igényelnek.

    Idült hasnyálmirigy-gyulladás

    Az idült hasnyálmirigy-gyulladás olykor hevenyen fellángolhat, ilyenkor a tünetek hasonlóak az akut hasnyálmirigy-gyulladás tüneteihez. A betegség súlyosbodásával ezek a heveny fellángolások egyre gyakoribbak lesznek, a hasnyálmirigy szövete egyre inkább hegesedik, az emésztőenzimeket termelő sejtek pusztulnak, hasnyálmirigy-elégtelenséget hozva létre. A zsírok és a fehérjék emésztése elégtelen lesz, fogyás, táplálkozási hiányállapot, ascites (folyadék felszaporodása a hasüregben) és a hasnyálmirigyben pszeudociszták (az elpusztult szövet helyét elfoglaló folyadék; könnyen elfertőződhet) alakulnak ki. A széklet zsírossá válik. Ha az inzulin- és glukagon termelő sejtek jelentős része is elpusztul, akkor a cukorbetegség is kialakul. Az idült hasnyálmirigy-gyulladást kísérő fájdalom igen erőteljes is lehet, és állandóan vagy vissza-visszatérően áll fenn. Étkezés, szeszes ital fogyasztás hatására rosszabbodhat.

  • Vizsgálatok

    Alapvető laboratóriumi vizsgálatok

    • Amiláz. Ez az enzim végzi a szénhidrátok lebontását. Hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén ez a leggyakrabban kért és elvégzett vizsgálat. A tünetek kezdete után 2-12 órával a szintje megemelkedik, a csúcsértéket 12-72 óra múlva éri el. A referens tartományban szereplő érték 5-10-szeresére is emelkedhet, de rendszerint egy hét alatt normalizálódik. Idült hasnyálmirigy-gyulladás esetén általában kissé emelkedettebb értéket kapunk, amíg az ezt termelő sejtek teljesen el nem pusztulnak.

    • Lipáz. Ez az enzim az epével közösen működve a zsírok emésztésében vesz részt. A heveny tünetek kezdetétől számított 4-8 órán belül kezd emelkedni a szintje, és 24 óra alatt éri el a csúcsértéket. referens értékének sokszorosára is emelkedhet, és az amiláznál hosszabb idő alatt normalizálódik. Ha az idült hasnyálmirigy-gyulladás már olyan mértékű sejtpusztulást okozott, hogy az enzim termelése nem éri el az egészségesnek 10%-át sem, steatorrhoea (zsíros, bűzös székletek ürítése) következik be.

    • Tripszin. Ez az enzim a fehérjéket emészti. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás legérzékenyebb jelzője, de nem érhető el széles körben, és rutinszerűen nem alkalmazzák. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-elégtelenség) esetén a széklettripszin vizsgálata javasolt. A vérből az ún. immunoreaktív tripszin (tripszinogén, az enzim inaktív előalakja) határozható meg.

    Egyéb vizsgálatok (melyek alapján az esetleges szövődmények is kimutathatók)

    • Vérkép (fehérvérsejtszám)

    • Általános anyagcserevizsgálati panel (bilirubin, májenzimek)

    • Vércukor (glükóz)

    • Kalcium

    • Magnézium

    • C-reaktív protein (CRP)

    • Az idült hasnyálmirigy-gyulladás vizsgálatára

    • Székletzsír
    • Tripszin

    • Tripszinogén (immunoreaktív tripszin)

    • Direkt funkciós vizsgálatok

    Nem laboratóriumi vizsgálatok

    • Hasi ultrahang

    • ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia). Ennek során vékony, hajlékony eszközt vezetnek a patkóbélen át az epevezetékbe, és az esetleg jelen lévő epeköveket eltávolítják.

    • CT (computertomographia).

    • Szekretin-teszt (nem érhető el széles körben). A patkóbélen keresztül mintát vesznek a hasnyálmirigy által termelt nedvből, a nedv termelésének elősegítésére a betegnek szekretin nevű hormont adnak be vénásan. Ez a képminőség javításán túl lehetővé teszi a hasnyálmirígy nedv kifolyás dinamikájának és mértékének vizsgálatát.

    • MRI (Magnetic Resonance Imaging, mágneses magrezonancia képalkotás).

  • Megelőzés, korai felismerés, kezelés

    A hasnyálmirigy-gyulladás orvosi ellátást igényel. A heveny fellángolás akár néhány óra leforgása alatt is a hasnyálmirigy pusztulásához vezethet, a szövődmények életveszélyesek lehetnek. 

    Heveny hasnyálmirigy-gyulladás

    Az egyszeri heveny hasnyálmirigy-gyulladást egyaránt nehéz megelőzni és korán felismerni. A betegség kialakulása gyakran idült alkoholizmushoz köthető (az éveken keresztül folytatott túlzott mértékű szeszesital-fogyasztás vezet ide), ilyenkor a heveny epizódot általában nagy ivászat váltja ki. Ha a heveny epizód fellépését nem is lehet megelőzni (hiszen a páciens valószínűleg továbbra is iszik), vélhetően már korábban is voltak figyelmeztető fájdalmai, melyekkel orvoshoz fordulhatott volna. Ha a heveny gyulladás epekő vagy egyéb ok miatt lép fel, többnyire nincsenek előzetes tünetei.

    A kezelés a fájdalom csökkentéséből és koplalásból áll. A hasnyálmirigy nyugalomba helyezésére néhány napig, esetleg néhány hétig van szükség. Ezt az időszakot a beteg kórházban tölti, és vénásan kapja a folyadékot és a tápanyagot. Oda kell figyelni a szövődményekre, és kezelni kell azokat (pl. antibiotikumot adni fertőzés esetén). Ha a heveny hasnyálmirigy-gyulladás hátterében epekövek jelenléte valószínűsíthető, sor kerülhet az epehólyag műtéti eltávolítására.

    Idült hasnyálmirigy-gyulladás

    Az idült hasnyálmirigy-gyulladás esetén a kezelés célja a későbbi heveny fellángolások megelőzése, a hasnyálmirigy károsodásának lehető legkisebbre csökkentése, és a már kialakult károsodás kezelése. A későbbi heveny fellángolások megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy a beteg elhagyja az alkoholfogyasztást. Hasznos zsírszegény diéta tartása, és a táplálkozási hiányállapot megszüntetésére a hasnyálmirigy-enzimek mesterséges pótlása (tabletta formájában) is szóbajön, hasonlóan a zsírban oldódó vitaminokhoz és a kalciumhoz. A vércukorszintet is rendszeresen kell ellenőrizni, és cukorbetegség kialakulása esetén inzulin-injekciókra is szükség lesz.

    A kezelés fontos része a fájdalom csökkentése. Nyugtató vagy antidepresszáns kezelés is szóba jöhet, a legsúlyosabb esetekben pedig akár az idegek sebészi átmetszésére vagy alkohollal történő körbefecskendezésére is sor kerülhet. A betegség előrehaladtával és a hasnyálmirigy működésének csökkenésével a fájdalom intenzitásaáltalában alábbhagy.

    Sebészi beavatkozásra akkor kerül sor, ha szükségessé válik a hasnyálmirigy egy részének vagy egészének eltávolítása, elzáródások megoldása (áthidalása). A hasnyálmirigyet igen nehéz műteni, a beavatkozást csak tapasztalt sebész bevonásával ajánlatos elvégezni.

    Az idült hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki hasnyálmirigyrák. A rendszeres ellenőrzés során az orvosnak erre is figyelnie kell.